Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)

ALAPRAJZ

faoszlopos oldaltornácos . Egy 1760-ban emelt ház tornáca Bodrog­olasziban igénytelen kivitelű, nem kizárt, hogy másodlagos 311 . Minden jel arra mutat, hogy a Felföld magyar lakossága körében csak a XIX. században terjedt el a tornác. A továbbiakban a tornáco­kat csak alaprajzi szempontból vizs­gálom, tehát kapcsolódásukat a lakóépülethez, figyelmen kívül hagy­va anyagukat, megjelenési formáju­kat. Ezzel a vizsgálati móddal azo­nos elbírálás alá esnek az ideiglenes­nek tűnő megoldások az igényes kivitelű tornácokkal, de úgy vélem, hogy az alaprajzi fejlődés szempont­jából csak így vonhatók le tanulsá­gok. A XIX. század elején, 1850-el bezárólag a Felföldön három helyen jelennek meg a tornácok. Az egyik a Tárna patak mente Verpelét magas­ságáig, és ehhez csatlakozik egy kelet-nyugat irányulású sáv Kisná­na, Makiárig. A másik elterjedési terület északabbra Mikófalva és^ Tarnalelesz. Ezeket az oldaltornác Rimóci(Nógrád ] m.)lakóházszerény elő és oldaltornáca jellemzi. A harmadik vidék, mely úgy tűnik a tornácok elterjedése szempontjából különös jelentőséggel bír a Délborsodi Mezőség keleti része, a Sajó alsó folyása, az egykori Hejő mente és a Tisza bal partjának a Sajó torkolatától Tiszakesziig terjedő szakasza. Itt a XIX. század elején a Hevesben tapasztalt oldaltornácokon kívül homloktornácos és törttornácos házak is épültek. Meg kell jegyeznem, hogy a tornácok átmeneti formáinak megnevezése meglehetősen bizonytalan a néprajzi szakirodalomban, az utóbbi megoldást DÁM 312 László félig nyílt tornácnak, de ha az utcai homlokzat felől tömör fal zárja - ezt a lehetőséget egyébként BARABÁS Jenő 313 nem veszi figyelembe - akkor már „zárt tornác"-nak nevezi. Az említett területeken kívül a korunkra megmaradt épületállományból megítélhetően Észak-Magyaror­szágon 1850-et megelőzően tornác nélkül épültek a lakóházak. 1850 és 1875 között Nógrád megyében négy faluban, Varsányon, Cserhátsurányban, Kutason és Csecsén jelent meg a homloktornácos ház. Ezzel egyidőben a megye déli részén a Berkenye - Nógrádkövesd - Va­310. OMF Falukutatás, az épületet nem sikerült (már) megtalálnom 311. OMF Falukutatás 312. DÁM László 1975. 75-89. 313. BARABÁS Jenő-GiLYÉN Nándor 1979. 96.

Next

/
Thumbnails
Contents