Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)

ALAPRAJZ

Kétlakásos ház, telkén további lakóépületekkel, Öihalom (Nógrád m.) Losonc (Lucenec) vonalától északra a lakóházak kamráinak egy része az épület hosszirányú osztásával kialakított kettős kamra, sőt némelyikük többszintes is. Ezek az emeletes kamrák a Szlovák Néprajzi Atlasz szerint a XX. század első felében a Vág folyásától keletre, majd délre, keleten az Alsókubin (Dolny Kubín) -Túrócszentmárton (Martin) - Selmecbánya (Banská Stiavnica) vonalig mutathatók ki, déli határuk ekkor a Pöstyén (Piest'any) - Selmecbánya között húzható egyenes

229

. A Kárpátok túlsó oldalán is ismert a wyzkátiak, esetenként gorkásssk nevezett felső- vagy padláskamra, egészen a Krakkótól északra lévő vidékektől Krosno környékéig, a nyugati ruszin vidékekig (Klimówka, Florynka), méghozzá már az 1600-as évek közepétől

230

. Az általam vizsgált területtől nyugatra előforduló úgynevezett „magtáras-hombáros házak"-kal (spycharovy dum) kapcsolatban a cseh kutatás impozáns történeti távlatokat villant fel, MENCL, Václav szerint „A magtáras-hombáros ház hozzánk valószínúleg még azokban az időkben került, mikor a csehországi hegyvonulaton - a Sumaván - túl, a mai Kelet-Bajorországban és Felső-Ausztriában még szlávok tartózkodtak, esetleg ezeket a területeket épp elhagyni készültek, vagy épp elhagyták; ez a IX. 231 század második felében vagy a X. században volt... „ . A morva-országi feltárások már egy reálisabb kép és időrend kialakítását tették lehetővé, mint FROLEC, Václav írja, ezek a kamrák, akár a ház részét képzik, akár önállóan állnak, a XIII. században és azt követően lezajlott mezőgazdasági átalakulásokkal 232 hozhatók kapcsolatba, és nem tekinthetők szláv sajátosságnak sem . A kétszintes kamrás házak azonban a magyar nyelvterületre, úgy tűnik nem jutottak le. 229. EAS mintafeldolgozás IX. 24. térkép 230. CZAJKOWSKI, Jerzy 1988. 39. kk. 231. MENCL, Václav 1980. 169. 232. FROLEC, Václav 1983. 113.