Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)
ALAPRAJZ
kolc-Sötétkapun feltárt „Ajou-kori" ház szintén ilyen lehetett , bár itt a harmadik helyiségnek csak az indítása ismert, a kemencés és egyben bejárati helyisége melletti rész ebben az esetben feltételezhetően kamra lehetett, az itt fellelt tárológödrök erre vallanak. A XIV. században a Felföldön megindult egy folyamat, mikor a kéthelyiséges lakóház egy harmadik helyiséggel, a kamrával bővült, melynek eredményei a következő században, századokban váltak általánossá a falusi népesség körében. A kamra először tárolásra szolgált, s csak később vált a lakás részévé azáltal, hogy háltak is benne. Itt is hangsúlyozni kell, hogy ez esetben egy olyan változással állunk szemben mely, elsősorban társadalmi-gazdasági okokból, a jobbágyság egyes rétegeinél elhúzódott, és ennek következtében akár a közelmúltban is fellelhetők voltak olyan építmények, melyekből hiányzott a kamra. Ez a fejlődés nagyjából párhuzamos volt azzal, amit a Felföldtől délre az Alföldön tapasztalhatunk ebben a korban. A XV. századra ott, ha más úton is 206 , kialakul a háromhelyiséges lakóház, azok melyeket legszemléletesebben ma is a Túrkeve-mórici feltárás képvisel 207 . De nagyjából hasonló az időrend a Felföldtől északnyugatra, Morvaországban is, ahol a Msténicében és Pfaffenschlagon végzett ásatások eredményeként megállapítható volt, hogy a XIII. századi egyhelyiséges házakat a század végétől, de még inkább a XIV. századtól kezdve felváltják a több, rendszerint háromhelyiséges épületek 208 , melyek között egyébként L alaprajzúak is előfordulnak 209 . A lakóház harmadik helyiségének, a kamra eredetét vizsgálva mindenekelőtt NiEDERLE, Lubomír nagyhatású elméletével kell foglalkoznunk. Szerinte „A pitvar és szoba kialakítása után a szláv lakóház fejlődésének újabb fázisába lépett, mégpedig azáltal, hogy a házban egy új, tűzhely nélküli helyiséget tettek lakhatóvá, amely különféle ház körüli eszközök raktára, de a nőtlen és hajadon fiatalok, illetve elsősorban az ifjú házasok hálószobája is lehetett... A szláv család ezeket a speciális szükségleteket úgy oldotta meg, hogy az eredeti lakóház mellé égy kisebb épületet emelt, mely a fentebb jelzett kettős célnak, funkciónak teljes mértékben megfelelt; ez az épületrész az idők folyamán az eredeti lakóházhoz egyre inkább közel került, mígnem azzal teljesen egybeolvadt" 210 . Ez a klethek nevezett építmény, melyről megállapította „...hogy a XI-XIII. századig aligha lehet a lakóházzal egybekapcsolt kamrákról beszélni... a lakóházakon belüli kamra kialakulásának folyamata a különböző helyeken nyilvánvalóan a közelmúltban ment végbe, vagy szinte a szemünk előtt zajlik, sőt sok helyen ez a folyamat el sem kezdődött" 211 . Elképzelését többen átvették, továbbfejlesztették, többek között arra keresve a választ, hogy miért nevezik másként a házhoz csatlakozott és az önállóan álló kamrákat. PRAZÁK, Vilém a cseh területeken az utóbbiakra alkalmazott srub, sypka, skep megnevezésekre azt a magyarázatot adja, hogy a parasztságnál feltehetően a komora megnevezés újabb, mint a kétosztatú ház harmadik helyiséggel, a kamrával történt kibővítése 212 . A klet 'elméletét revizó alá véve FROLEC, Václav a lakóház kamrával bővülésének két lehetséges változatát is felveti, elsősorban a morva-szlovák határterület adataira, az itt előkerült régészeti leletekre támaszkodva. Az egyik, hogy az egyhelyiséges objektumhoz közvetlenül csatlakozott egy kamra, és csak később alakult ki a kettő között a pitvar 213 . A másik magyarázat időben messzebb vezet: „...úgy véljük, hogy a Morava folyó melléken már a nagymorva kori földvárak korszakában is háromhelyiséges lakóház 205. Ko MAROM Y József 1955. 21. 206. Ld. BALASSA M. Iván 1989a. 120. kk. 207. MÉRI István 1954. 208. Ld. HABOVSTIAK, Alojz 1985. 96. kk., további iradalom ott 209. Pl. Bystrec, Konùvky, stb. — BELCREDI, Ludvík 1987. 167. kk. 210. NIEDERLE, Lubomir 1902-1925. I. 2. 748. 211. NIEDERLE, Lubomir 1902-1925. I. 2. 773. 212. PRAZÁK, Vilém 1960. 302. 213. FROLEC, Václav 1983. 113.
