Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)
ALAPRAJZ
A XVIII. században tehát ott voltak az udvarokon a különálló kamrák, és az is feltételezhető, hogy már korábban is, akár a XVI. században is ez lehetett a helyzet. Ezek azonban tárolóhelyek. Az is nyilvánvaló, hogy ilyen építményekre csak a jobbágyság legfelsőbb rétegének volt szüksége, éppen azoknak, akiknél az újkorban - mindenekelőtt gazdasági okokból - a nagycsaládi együttélés kimutatható. így természetes, hogy a család létszámának növekedésével sor kerülhetett arra, hogy a különálló kamrákban is aludjanak, de ezeknek nem ez volt az eredeti funkciója, s így nem tekinthetjük őket a lakóházak szerves részét alkotó kamrák előzményének, hiszen az időrend sem teszi ezt lehetővé. A lakóház kamrája Sárospatakon az idézett protokollumokban már a XVII. században olyan házak szerepelnek, melyeknek természetes része volt a kamra. A Felföldön az udvarházakban is mindenütt ott találjuk ebben a korban a kamrákat. Itt most csak azokra utalok, melyek méretükben nem túlzottan térnek el a jobbágyházaktól, mint Lacfalván (Lackovce - Zemplén m.) 1628-ban: „... udvarház, kiben vagion egy szoba; Pytvar, két kamara: mind rossz, elrohatt" 182 . 1670-ben Felsőmérán (Abaúj m.) összeírták Fáy László javait, közöttük van „...egy nemes kúria... közepette egy nagy fábul épült rend ház, annak pitvarában kőlábakra épült öregh konyha keményestül, azon pitvarbul job kézre niló öregh feirház... ezen házbul niló oldal kama183 ra..." . Tornán (Túrna nad Bodvou - Abaúj-Torna m.) 1671-ben »A kúriát fából épültnek, fapalánkkal kerítettnek mondják. Egy nagy lakószobából ("egy Szép öregh feir ház"), oldalkamarából, „kö Bótt"-ból, pitvarból állt« 184 . Az Ung megyei Palócon (Pálovce) 1675-ben egy olyan újonnan, fából épült házat írnak le, melyben két téglabolt is van (Camerís Lateralibus) w , a ház „atrium"-ában konyha és tűzhely {ciüina et focus) található. Ezek, a többnyire oldalkamrák, melyek a lakóhelyiségből nyílnak, nemcsak a nemesség alsó szintjén, hanem a többi rétegénél is széles körben használtak voltak 186 Átányban, nemesi funduson 1748-ból értesü187 lünk „ódal kamrácská"-ról . Ezeket az oldalkamarákat a latin szövegekben nagy következetességgel camerának, a magyarban kamrának (illetve alakváltozatai), esetenként boltnak nevezik, mely utóbbi esetben nemcsak a helyiség esetleges bolthajtásos mennyezetére kell gondolnunk, hanem arra, hogy a bolt latin megfelelője a camera m . 182. H. TAKACS Marianna 1970. 209. 183. H. TAKÁCS Marianna 1970. 186. 184. H. TAKÁCS Marianna 1970. 245. 185. H. TAKÁCS Marianna 1970. 227. 186. Pl. 1618.: Bártfaújfalu (Bardejovská Nova Ves), Sáros m.; 1671.: Bucfalva (?), Sáros m.; 1647.: Boly (Bol'), Zemplén m.; 1671.: Encs, Abaúj m.; 1631.: Felsővadász, Abaúj m.; 1648.: Fony, Abaúj m.; 1671.: Gagybátor, Abaúj m.; 1689.: Imreg (Brehov), Zemplén m.; 1676.: Jesztreb (Alsókánya - Jastarbie), Ung m.; 1685.: Kaprovica (Koprovica), Sáros m.; 1672.: Lengyelfalva (Kosická Polianka), Abaúj m.; 1673.: Mezőkászony (Kosino), Bereg m.; 1570.: Mikóháza, Zemplén m.; 1680.: Mocsolya (Macsola), Bereg m.; 1672.: Szentmihályfalva (Micharany), Sáros m.; 1589.: (Bereg)Szentmiklós (Cina dievo), Bereg m.; 1621.: Tokaj, Zemplén m., hogy csak a XVII. századi, vagy azt megelőző adatokra utaljak - H. TAKÁCS Marianna 1970. 170-171., 177., 179., 184., 186-187., 189-190., 191-192., 197-198., 200., 211., 215-216., 216-217. 217., 239., 239-240., 244. 187. BAKÓ Ferenc 1984b. 117. 188. Ld. pl. COMENIUS, Johannes Amos 1959. 164. a „Háznak részei" ismertetésénél : „... a bolt (kamra)".
