Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)
ALAPRAJZ
A különálló kamrák A lakóház lakórésze, a szoba-pitvar és a kamra kapcsolódását funkcionális szempontból vizsgálva mindenekelőtt a különálló kamrákat kell szemügyre venni. Ezek ugyanis BÁTKY Zsigmond szerint megelőzték a házhoz kapcsolódókat 165 , és BAKÓ Ferenc szerint is „Ónálló épület lehetett hajdan a fűthető lakószoba, a különböző rendeltetésű kamrák és emellett a csűr, esetleg az istálló" 166 . Mindketten hangsúlyozzák, hogy a különálló kamrák egyben hálóhelyül is szolgáltak. Nógrád megyében a XVIII. században széles körben ismertek voltak a különálló kamrák, a rendelkezésre álló adatok alapján azonban ezek a terhes kamrák, étiés házak, búzás kamarán, é/Ietes kamarák* 61 csak az élelmiszerek, a gabona tárolására szolgáltak. Természetesen a megnevezések félrevezetők is lehetnek, ezért megvizsgáltam, hogy azokban az esetekben, mikor ezeket a kamrákat említik, van-e a hozzátartozó lakóépületben kamra, mert ha itt hiányzik ez a helyiség akkor valóban feltételezhető a különálló kamrák hálóhelyként használata. Kiderült, hogy az esetek döntő többségében - természetesen akkor, ha a forrás ebből a szempontból értékelhető, azaz a ház és a különálló kamra is megégett - a lakóházban is van kamra, nemritkán több is. Itt most csak az ellenkezőnek tűnő adatokat idézem. 1739-ben Vanyarcon két telken is leég egy-egy kamra. A hozzájuk tartozó lakóépületek azonban megmenekültek, így ezeket nem ismerjük, csak azt tudjuk, hogy - a sorrendből kitetszően - a szomszéd „Háza Istállóval egygyütt" megég, ezen a telken a kamráról nem szólnak, csak egy pálinka-háztól. Pogonyban 1830-ban külön becsülték fel az egyik jobbágy házát, mely „18 öles Ház Marha istállóval összve" és a „Búzás Komora Sertés és Juhok olá"-t. Itt a lakóházban nem említik a kamrát, de meggondolkoztató, hogy a mintegy 34 méteres épület csak két helyiségből állt volna? Valószínűbb, hogy a „ház" megnevezés mögött több helyiség húzódik meg. A kamrát itt határozottan „búzás"-nak mondják, ugyan úgy, mint a faluban előfordult többi tűzesetnél, melyeknél mindig megemlékeznek a házban lévő kamráról is, annak ellenére, hogy ezek az épületek kisebbek, csak 13, 16 ölesek 169 . Az előbbihez hasonlóan az 1830-ban megégett Vilke tűzkárlistája nem teljesen egyértelmű. Nem derül ki, hogy a felsorolt épületetek, épületrészek közül mi van egy tető alatt. Az első esetben még részletezKülönálló, i 89í-ben épített kamra, Lice (Licince - Gömör m.) 165. BÁTKY Zsigmond 1935. 119. 166. BAKÓ Ferenc 1975. 207. 167. ZÓLYOMI József 1974. 48. 168. PMA 189. 169. PMA 142.
