Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)

ALAPRAJZ

Első pillantásra kézenfekvőnek tűnne, hogy a Felvidéken előforduló hasonló alaprajzi elrendezést ehhez a széles körű elterjedéshez kapcsoljuk, de úgy vélem ezt nem tehetjük, mert itt is felmerül a korábban már említett „eresz" kérdése. A lakóistállós ház alakulásában ugyanis szerepe volt ennek a fokozatosan bezáruló épületrésznek

122

, tapasztalatom ezzel szemben az, hogy a Felföldön egy ilyen helyiség nem vett részt a lakóépület alakulásában. A Kárpát-medence északkeleti térségében az is megfigyelhető, hogy az istálló bizonyos fokig „zárja" az épületet, utánna már csak viszonylag nyitott, vagy másodlagos jelentőségű helyiségek következhetnek (csűr, fészer), második lakóhelyiség, a nagyobb zártságot megkövetelő kamra az istálló után vidékünkön nem fordul elő. Az istállóval „zárt" épület elméletileg keresztben, a lakóhelyiség mellett is bővülhetett, de ezzel a lehetőséggel nem élt a Felföld népi építészete, vagy ha ilyen alaprajzi forma elő is fordul, az bizonyíthatóan más forrásból táplálkozik. Ezért kerültem korábban a lakóistállós ház megnevezést, mert a Felföldön található ilyen építmények formailag ugyan megegyeznek ezzel a nagymúltú házformával, kialakulásuk azonban másként történt, s így a közkeletű terminus használata félrevezető lenne. Szoba-pitvar- az udvarról nyíló istállóajtajú lakóházak: 1-2. Komlóska (Zemplén m), 3. Nyíri (Abaújm), 4. Filkeháza (Abaújm.) 122. Ld. SCHIER, Bruno 1932. 166. kk.