Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)

ALAPRAJZ

A háromhelyiséges lakóház Az alaprajz fejlődésének következő szakasza a háromhelyiséges lakóház. A harmadik helyiség a már meglévőkhöz különbözőképpen csatlakozhat, használata is változatos, és az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a bővülés nem marad hatástalan a korábban meglévő helyiségekre, mindenekelőtt a pitvarra. Szoba - pitvar - istálló A lehetséges és meg is valósult változatok közül előbb egy kevesebb figyelemre méltatottal foglalkozom, amikor a ház (szoba) - pitvarból álló építményhez az istálló csatlakozott, méghozzá úgy, hogy az utóbbi bejárata nem közvetlenül az udvarról, hanem a pitvarból nyílt. Az ilyen alaprajzi elrendezésű és használatú házakra PÁPAI Károly már a XIX. század végén felfigyelt, de esetleges megoldásnak ítélte meg: „Egy apátfalvi háznál, hol a ház végébe épített ól tönkrement, a komorát alakították át óllá, úgy, hogy most ember és ló ugyanazon a pitvar-ajtón jár ki-be"

107

. A provizórikus minősítés ellen szól, hogy BAKÓ Ferenc háromnegyed évszázad múltán is több Heves megyei településen lelte fel az ilyen házak emléket, vagy konkrét nyomát. Komlón, Hevesen, Besenyőtelken, Egerszalókon, Szarvaskőn és Mikófalván találta meg a pitvarba nyíló istálló-ajtajú házakat. Bükkszentmártonban birkákat tartottak a pitvarból nyíló harmadik helyiségben, PALÁDI-KOVÁCS Attila szerint ez „Nem lehetett általános, de a századfordulón még előfordult, hogy a lakóházban tartották a juhot"

110 Domaházán a Dózsa Gy. u. 72. sz. lakóházról volt bizonyítható, hogy a harmadik, a pitvarból nyíló helyisége egykor istállóként szolgált

111

. A borsodi Meszesen, Abaújban Szöllősardón is emlékeztek arra, hogy a pitvaron át lehetett az istállóba jutni , ugyanott Bereten 1974-ben alakították át az egyik háznál egy ilyen elrendezésű istállót kamrává

113

. Az abaúji Hegyközből több, e körbe tartozó adatot is ismerünk. Filkeházán PETERCSÁK Tivadar lelt egy hasonló épületre

114

, később azt írja, hogy „A 19. század végén még gyakori megoldás volt az, hogy az ember és állat a pitvaron keresztül közelítette meg a szobát és istállót"

115

. A Hegyközről általánosságban 107. PAPAI Károly 1893. 29. 108. BAKÓ Ferenc 1975. 189. 109. BAKÓ Ferenc 1965. 187. 110. PALADI-KOVACS Attila 1965. 68., PALADI-KOVÁCS Attila 1964. 375. - ez utóbbi helyen még nem szerepel a „nem lehetett általános" megjegyzés 111. KECSKÉS Péter 1987. 92. 112. GUNDA Béla 1934. 16. 113. OMF - Falukutatás 114. PETERCSAK Tivadar 1973. 376. 115. PETERCSAK Tivadar 1978. 59.