Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)
ÖSSZEGEZÉS
(pl. Rozsnyó - Roznava, Gölnicbánya - Gelnica) 3 kapta az impulzusokat és közvetítette az e terület városaiban kialakult, a népi építészet előtt járó vívmányokat dél, esetleg kelet felé, bár az utóbbi területen a Hernád-völgy szerepét hiba lenne alábecsülni, az sem kizárt, hogy ez egy másik „innovációs" csatorna. Feltételezem, hogy a talpas-vázas szerkezeti megoldás ezen az úton terjedt el, hiszen a nyilvánvaló növényföldrajzi adottságok mellett a szerkezet felföldi elterjedése e vidékek felé mutat. Nem lehetetlen, hogy a szoba füsttelenítésének ferde {kabolás) megoldása szintén e területeken át terjedt el dél felé. Északi-magyar ház A felföldi lakóházak történeti fejődését végigkísérve, végezetül nem térhetek ki az elöl a kérdés elöl sem, hogy az általam vizsgált terület lakóépítményei mennyire illeszkednek be a hagyományos BÁTKY-tipológia északi-magyar (palóc) ház, és az újabb, BARABÁS Jenő által megfogalmazott rendszer északi és szamosi házterületébe. A magyar néprajzkutatás általánosan elfogadott kategóriája, az északi magyar háztípus. Ezt először BÁTKY Zsigmond határolta pontosan körül, bár - mint erre utaltam - lényegében ugyanazt értette ez alatt, mint amit már a XIX. század végén, a XX. század elején a „palóc ház" közkeletű fogalma takart. Ezt a „háztípus"-t a következők jellemzik: 1. egy tüzelőberendezés, a belülfűtős, főzőkemence belső füstelvezetéssel; 2. a második helyisége a pitvar, mely keskeny,, jelentéktelen" és egy eresz fokozatos bezáródásaként alakult ki; 3. harmadik helyisége a hideg (női) hálókamra; és néhány kevésbé alapvetőnek tűnő jellemzők, így: 4. a kemence szája előtti tüzelőpadka „csökevényes", másodlagos volta; 5. a konyhájában tűzpad'van; 6. fedése lépcsős zsúp, stb. 4 . A későbbi meghatározások is többé-kevésbé ezen jellemzők alapján határozták meg az északi magyar, vagy palóc háztípust 5 . Lényegében BARABÁS Jenő az „északi házterület" épületeit hasonlóan definiálja 6 . A szamosi házterület főbb-jellemzőit már korábban érintettem, ezek részletesebben a következők: 1. sövényfal (talpas-vázas és „cölöpvázas"), függőleges fonással; 2. szarufás tető, magas hajlásszöggel, (taposott) szalmafedéssel; 3. szoba-pitvar-kamra alaprajz, ezen belül: 3.1. gyakori a pitvar előtti beugró előtér (nyitott eresz 7 ), 3.2. a pitvar egészen keskeny, „nincs különösebb funkciója"; 3. Ld. EAS Mintafeldolgozás XX. 8. térkép 4. BATKY Zsigmond 1930b. 123-134., BÁTKY Zsigmond 1941. 171-177. 5. Csak kiragadott példák: GYÖRFFY István 1941. 146-148., VARGHA László 1941. 5., TÓTH János 1945. 23-26. stb. 6. BARABÁS Jenő-GiLYÉN Nándor 1987. 171-172. 7. GILYÉN Nándor 1989. 51. kk.
