Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)

TÜZELŐK

Zöld kályha sík csempéből, mellette takaréktűzhely, Diósjenő (Nógrád m.) Eléggé nyilvánvaló a kapcsolat a hasonló Pozsony , Nyitra , Zólyom és Hont megyei kályháskemencékkel. A nyugatabbra eső területeken SVECOVÁ, Sofia ezeket rendkívül újaknak találta

324

. A Felföld középső területein, Gömör-Kishontban a magyar lakosságnál szórványosan feltűnő kályháskemencék alapvetően eltérnek az innen északra, elsősorban Liptóban fellelhető kerek, kupolás tüzelőberendezésektől, mely legdélebbre Nagyrőcén (Vysna Revúca)

325

, Lúzsnán (Liptovská Lúzna)

326 stb. fordul elő. A Felföld keleti felében elsősorban a mezővárosokban lelhetünk a kályhákra. Erről tanúskodik az 1790-es miskolci adat

327

, de ott találjuk ezeket a különféle épülettervekben is, sőt az említett XIX. szá320. Pl. Búrszentpéter (Borsky Peter), Závod (Závod) - SVECOVÁ, Sona 1968. 140., 142. 321. Pl. Szebed (Sebedrazie) - MENCL, Václav 1980. 53. 322. Pl. Dobronya (Dobra Niva) - MRLIAN, Rudolf szerk. 1953. 40. ábra 323. Pl. Zsibritó (Zibritov) - MENCL, Václav 1980. 105., Litva (Litava), Körtvélyes (Hrusov) - BOTÍK, Ján 1988. 322., 344. 324. SVECOVÁ, Sona 1968. 165. 325. MENCL, Václav 1980. 390. 326. MENCL, Václav 1980. 399. 327. BODGÁL Ferenc 1961. 221.