Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)

TÜZELŐK

melyet HERMAN Ottó örökített 293 meg Ostorosról - talán nem véletlenül - egy barlanglakásban. Itt teljes világossággal felismerhető a boglyakemence, a kemence szája feletti függőleges füstfogó, és takaréktűzhelye is van. Nem ennyire világos a korábban már említett kisgyőri kemence, ennek fényképén egy kerek testű zárt tüzelő és a ferde füstelvezető ismerhető föi

294

. Cserepes kabola takaréktűzhellyel, a kemence teste a fában és a pitvarban, Pusztafalu (Abaújm.) Takaréktűzhelyek a kemencék mellett A Felföld azon területein, ahol a tüzelőberendezés-váltás belső fejlődés eredményeként zajlott le, az első lépcsőfok egységesnek tűnik. Ez a kemencéhez csatlakoztatott épített takaréktűzhelyek megjelenése. Erre minden bizonnyal a főzéstechnika megváltozása miatt is szükség lehetett

295

, de a fő oka, hogy ezáltal nem kellett már minden főzés alkalmával befűteni a kemencét, vagy szája előtt, a füstfogó alatt nyílt tüzet rakni. Ezáltal a lakóhelyiség füsttelenítése egy lépéssel előbbre jutott, hiszen ezeknek a tűzhelyeknek a füstjét vagy közvetlenül kivezették a pitvarba, vagy úgy kötötték be őket a belső füstelvezetőbe, hogy onnan már nem jutott az égéstermék a szobába. A Felföld magyarságánál az utolsó megmarad belső tüzelésű, belső füstelvezetéses kemencék mellett mind ott voltak ezek a takaréktűzhelyek, mint például az 1960-as évek közepén még meglévő mátramindszenti sípos kemencénél. De ilyen volt az az ostorosi, melyet HERMAN Ottó rajzolt le

29

, az 1930-as 293. Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattára 193. 4., a rajzot népi építészeti munkák gyakran közlik 294. MEGAY Géza felv. 1926., Herman Ottó Múzeum F. 2649. 295. KISBÁN Eszter 1990. 10. 1880-ra teszi az újkori paraszti táplálkozáskultúra nagy váltásának kezdetét 296. Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattára 193. 4., közölte BAKÓ Ferenc 1973-74. 225.