Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)

TÜZELŐK

Nógrád megyéből az első belső füstelvezetőjű kemencére vonatkozó adatot 1712-ből ismerjük. Jellemző módon Nagyzellőn (Felső-, Vel'ké Zlievce) egy jobbágyot a hozzá beszállásolt katonák kürtő építésére kényszerítettek. Ezt ő semmiképpen sem akarta megtenni, és vonakodása indokolt volt, mert a kürtő elkészülte után háza leégett

244

. Heves megyében a belső füstelvezetéses kemence a XVIII. század elején tűnik föl, legkorábban nemesi, uradalmi épületekben mutatható ki

245

. Egerben még a XVIII. század vége felé is találtak olyan kemencét, melynek nem volt füstelvezetője

246

. Gyöngyösön 1817-ben meglepően nagy számban fordultak elő kémény nélküli házak

247

, ez természetesen nem azt jelenti, hogy itt füstös szobák lettek volna, hanem csak azt, hogy a belső füstelvezetéses kemencék nem jártak kéményépítéssel. A Felföld nyugati területein, azaz Hevesben és Nógrádban BAKÓ Ferenc megállapításai szerint a kemencéket a parasztok csak a XVIII. században kezdik ellátni egy - egyébként függőleges irányulású belső füstelvezetővel. A kémény, ami ennek a megoldásnak nem feltétlen tartozéka még ehhez képest is megkésve terjed, általánossá csak a XIX. század derekára vált A függőleges füstelvezetőből a padlásra áramló füst útját megtörő bóthajtás, Nagylóc (Nógrádm.) A füst útját megtörő szerkezet a padláson, Domaháza (Borsodm.) 248 244. ZÓLYOMI József 1974. 30. 245. BAKÓ Ferenc 1973-74. 247. 246. BAKÓ Ferenc 1973-74. 251. 247. BAKÓ Ferenc 1973-74. 253. 248. BAKÓ Ferenc 1973-74. passim