Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)
TÜZELŐK
Függőleges füstelvezetőjű belülfűtős kemence takaréktűzhellyel, Kazár (Nógrád m.) A függőleges füstelvezető A Felföld nyugati részén a lakóhelyiség füsttelenítését más megoldással igyekeztek biztosítani. Itt a füstfogó az égéstermékeket függőlegesen, közvetlenül a padlástérbe vezette. így útja nem törik meg, és szükség van arra, hogy valami szikrafogóval is ellássák. Ez a kiskemence, mely a padláson vízszintes irányba tereli a füstöt. Tehát, amíg a kabolás kemence minden további nélkül társulhat a szabadkéménnyel, addig ez a megoldás nem feltétlenül, sőt bizonyos, bár nem megoldhatatlan, nehézséget okoz bekötésük. Megítélésem szerint ezzel magyarázható, hogy Egerben a XVIII. század végén a hatósági szorgalmazás ellenére olyan sok a kéménytelen ház, és a falvakban még kevésbé lehetett az épületből a füstöt kivezető szerkezeteket megtalálni. Személetesen példázza ezt REGULY Antal megfigyelése, mely szerint 1857-ben a nógrádi Fülekpilisen (Ples) „Egy kémény sincs a faluban 54 ház szám" . BAKÓ Ferenc feltételezi, hogy a függőleges irányulású füstfogót az általa kutatott vidékeken megelőzte egy olyan megoldás, mikor a kemence szája felett a födémdeszkába vágtak egy lyukat, és erre, a padláson készítettek egy füst- és szikrafogót, azaz a kiskemencét 243 . 242. REGULY Antal 1857. 32. 243. BAKÓ Ferenc 1973-74. 276.
