Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)

TÜZELŐK

Kemence ferde füstelvezetővel, Ziliz (Borsodm.) Magam Pusztafalun az ilyen csempéket már másodlagos beépítésben találtam meg, Nyíriben pedig egy ház bontásakor töredékeit leltem fel. Azok, akik ezeket a csempéket nem tudták megvásárolni, a füstfogó másolatát favázra font vesszőből készítették el, és ezt betapasztották. Erre vall az, hogy SVECOVÁ, Sona gyűjtése alapján az Ung megyei Tárnán (Trnava pri Laborci) nemcsak a csempéből rakott, hanem a fonott kabolát is kaíTecxtk nevezték

234

. Itt kell szólnom a kabola-kandalló korábban már utalásszerűén érintett kérdésköréről, annál is inkább, mert a BARABÁS Jenő által megfogalmazott „Szamosi házterület" elhatárolásában ez alapvető fontosságú. Mint írja „Különösen nehéz szétválasztani az ún. kabolás kemence és a kandalló egyes típusait; melyik tekinthető kemencés kürtőnek és melyik kandallóhoz csatla23^ kozó kemencének" . Való igaz, és sajnos a kérdést eldöntő régészeti adat nincs, a történeti források hiányosak, így a szintén nem túlzottan bőséges néprajzi leírásokra vagyunk kénytelenek támaszkodni. A virágjukban lévő, de inkább már az elmúlás szakaszába jutott tüzelőberendezések alapján rendkívül nehéz megbízható megállapításokra jutni, ezért csak bizonyos jelenségekre hívom fel a figyelmet. A belülfűtős, belső füstelvezetéses kemence alapvető ismérve, hogy a füstelvezető mindig zárt tüzelőhöz csatlakozik. Ez a kapcsolat, különböző intenzitással a Partium északi felében, Erdélyben a Marosig mutatható ki

236

. Változik azonban maga a kemence. Már a Szilágyságban egy kerek, kupolás kemence tűnik 237 • 238 föl , ilyen volt Kalotaszegen is, mint az BÁTKY Zsigmond XX. század eleji munkájából kitűnik . Kisgyőri (Borsod m.) belülfűtős kemence ferde füstelvezetővel 234. SVECOVÁ, Sona 1957. 11., 117. 235. BARABÁS Jenő-OiLYÉN Nándor 1987. 172. 236. Ld. Kós Károly 1989. 293., térkép 237. Kós Károly 1989. 41. 238. BÁTKY Zsigmond 1907. 64.