Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)
TÜZELŐK
Mindebből következik, hogy a Felföld keleti felének kabolás kemencéi délkelet, az erdélyi kandallós területek felől sem kaphattak fejlődési impulzust. A Felföldön a kabolás füstelvezetést ennek következtében helyi fejleménynek kell tekintenünk. A meghonosodás útját, igaz, még nem teljes világossággal, de már az első olyan adat is példázza, melyben az ilyen megoldás sejlik föl - 1592., Berzevice (Brezovica, Sáros m.): „... a szobák kemencéi mellett is tűz-rakny való kémények lennének Prussiay mód szerinth" 226 . Bár nem teljesen világos, hogy a „porosz" mód szerint épített kémény valójában mit jelent, de a leírásból kitűnik, hogy a kemencéhez egy viszonylag zárt tüzelőhely csatlakozik, és ez emlékeztet a kabolás kemencére. Bethlenen (Beclean, Beszterce-Naszód m.) 161 l-ben a tiszttartó házában „mázos kemencéje belülfütő" szerepel, bár a 227 kéményt nem említik . Néhány évvel később Sárospatakon az Ispotály házban, melynek kő kéménye volt, az egyik helyiségben „Belül fütő Sütő kemencze paraszt kályhából rakott az allya Kővel sárral rakott" fordul elő 228 . A leírásból egy mázatlan cserép füstfogójú kabolás kemence következtethető ki. Hasonló állt Nagykállóban az „Úr házában" 1660-ban 229 . Az 168l-es nagysajói (§ieu, Beszterce-Naszód m.) összeírásban az előbbihez hasonló kemencék mellett, melyek ez esetben „zöldmázas"-ak és „veres-tarkával" vannak „megcifrázva", a darabont házban „belől szenelő kemence" szerepel. A darabont ház mellett pedig van „Egy ház, ... Belől hamu", s e mellett egy helyiségben „kályhátlan paAz egyik legto vább fentmaradt „kabolás "kemence, Erdőhorváti (Zemplén m.) Belülfűtős, ferde füstelvezetéses kemence takaréktűzhellyel, Erdőhorváti(Zemplén m.) 226. H. TAKÁCS Marianna 1970. 173. 227. B. NAGY Margit 1973. 131. 228. 1685. - ROMÁN János 1965. 107-108. 229. H. TAKÁCS Marianna 1970. 220.
