Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)
TÜZELŐK
közvetlenül - kő kéményes 179 . Az 1609-ben említett kémény minden bizonnyal egy XVI. szazad végi helyett épülhetett, a malomház romladozó füstelvezetője is feltehetően korábban épült, mint amikor említik. A jelenség nem elszigetelt, elég itt arra utalni, hogy az 1620-ban keletkezett Latorca környéki erdő rendtartás előírja, hogy a kéményeket és a kürtőket ki kell seperni 180 . Egy századdal később Miskolcon egy boszorkányper során arról vallottak, hogy „...vészen edgy csisma szárat, és a fatens ganéját abban tévén, az kéményben kötötték fel..." 181 . Hogy ez nem valamilyen máshonnan átvett, a helyi sajátosságokat nem tükröző adat, bizonyítja Miskolc 1765-ös és 178l-es összeírása, ahol csak a zselléreknél regisztráltak kémény nélküli házakat 182 . A megye túzrendészeti előírása, mely szerint „A rossz kémények hasonlóképpen számtalan gyulladást szoktak okozni, ezért ez után semmi módon nem lészen szabad fábul kéményt 183 állítani, annyival is inkább a házat kémény nélkül hagyni" szintén arra vall, hogy a házak már inkább kéménnyel bírók, mint kéménytelenek. Nyilvánvaló, hogy a Sárospatak és Eger közt mutatkozó különbségeknek valami magyarázata van, és ezt a miskolci adatok is alátámasztják. A későbbiekben kifejtetteket megelőlegezve, a magyarázatot a kemencék kétféle füstelvezetési megoldásában, a kürtő és a kabola közötti különbségben vélem fellelni. A füstelvezető irányulása A Felföld nyugati részén, Nógrádban, Hont megye Ipoly melletti területein a belülfűtős kemencének függőleges füstelvezetője volt, melyet SZEDER Fábián szerint szütatomk neveztek 184 . PÁPAI Károly a kemence szája elől közvetlenül a padlásra felmenő füstelvezetőt a „palócság"-nál általánosnak írta le. Adatainak lokalizálása a tanulmányában közölt helynevek alapján kísérelhető meg. Gyűjtőútját Ipolyságon (Sahy) kezdte, a környékén is bejárt néhány falut, majd a mai Nógrád megye északi részén (Rimoc, Piliny, Karancskeszi, Karancsberény) és „É-Báston" át (Stara vagy Nova Basta) utazott Miskolc felé. Nem egyértelmű, hogy ekkor, vagy az apátfalvi gyűjtőútja során, de járt Szilváson (Szilvásvárad) és Dédesen 185 (Dédestapolcsány) is ". Heves megyében BAKÓ Ferenc csak a függőleges füstelvezetővel találkozott. A XVIII-XX. századból származó adatai alapján nemcsak a megye északi felében mutatja ki a füstelvezetésnek ezt a módját, hanem a Tisza mellett Poroszlón, Újlőricfalván, Tiszanánán és Tiszaszögön is 186 . ISTVÁNFFY Gyula Heves északi, Borsod megye északnyugati felében (Bánhorvát, Bánfalva, Dédes, Királd, Mercse, Sáta, Bóta, Uppony, Nagyvisnyó, Omány, Szilvás, Apátfalva) gyűjtött. 187 . Tanulmányá179. ROMÁN János 1965. 106-107., a malom a Mandulásnál lévő Halastónál volt. 180. TAGÁNYI Károly 1896. I. 352-353. 181. 1716. - SCHRAM Ferenc 1982-1983. I. 202. 182. BAKÓ Ferenc 1973-74. 255. 183. BAKÓ Ferenc 1973-74. 282. 184. SZEDER Fábián 1819. 41. 185. PÁPAI Károly 1893. 186. BAKÓ Ferenc 1973-74. 243. kk. 187. ISTVÁNFFY Gyula 1911. 2.
