Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)
TÜZELŐK
tó, hogy egy tarnai (Trnava pri Laboréi) kemencét ábrázoló rajzon a füstfogó/füstelvezető kafl'e . A füstelvezető hasonló megnevezése - kachlje - Füzéren (Abaúj m.) is ismert volt 108 . A szlovákiai rutének körében meglehetősen változatos néven nevezték ezt a szerkezetet: kus, kobylka, kobulka, ka/1% kafel, komin, koch m . Keletebbre, Kárpát-Ukrajnában úgy tűnik, hogy közülük csak a kus, kis használatos 110 , a Kárpátok túlsó oldalán, Gorlice környékén a nagymértékben hasonló füstelvezető neve baba u \ így joggal feltételezhető, hogy a kabola terminus a Felföld északkeleti felében alakult ki. Az 112 egyetlen e területen kívüli adat 1729-ből Háromszékről származik (kabala kemence), de közreadója is megjegyzi, hogy nem jellemző előkerülési helyére. Múltja nem ismert, mindenesetre meggondolkoztató, hogy például Sárospatak protokollumaiban - a ROMÁN János által közreadott anyagban - egyetlen esetben sem fordul elő, annak ellenére hogy a város közvetlen környékén magának a tárgynak az ismerete kétségbevonhatatlan. A megnevezés eredete is bizonytalan, egyelőre csak találgatásokra vagyunk utalva. A 'kanca', mint alapjelentés máshol is felbukkan a tüzelőberendezés részletének terrninusaként. így a szlovéneknél egyfajta tűzfeltámasztó sárbakot (Feuerroß) kobilahak is neveznek 11 . SCHIER, Bruno, kinek érdeklődését szintén felkeltette a megnevezés, még távolabbi párhuzamokat is idéz, például a finnektől 114 . Mindez azonban egyelőre nem visz közelebb a megoldáshoz, mindössze a hasonló szemléletű névadásra példa. Kürtő A Felföld keleti felében a belülfűtős kemence füstfogó/füstelvezető szerkezetének láthatóan megállapodott neve volt, a nyugati részeken ezt azonban nem tapasztalhatjuk. Heves megyében általában kürtőnek ismerik, PÁPAI Károly is így említi 115 . A megnevezésnél azonban fölmerül az a nehézség, hogy 'sövényből font, valószínű gerendavázas kémény' jelentése is van. Például egy 1781-ből származó szokolyai adat szerint a ház „kürtője sövényből..." van, de mivel a tüzelőberendezésekről egyáltalán nem esik szó, ez nagy valószínűséggel 'kémény' 116 . A kémény kürtő megnevezése nem ritka, például a Börzsönyben 117 , vagy Mezőkövesden is 118 így nevezik. Ezért azután nem mindig egyszerű eldönteni, hogy voltaképp milyen értelmű kürtőröl szól az adat. Jó példája ennek egy 1700-as, mezőcsáti tanúvallomás : „...az Legény a mely házban volt, azon házban Bártané ötöd magával bé ment az kürtőn az Aszszonyokkal, és a Legényt nyakon kaptak, hogj az vér is megindult az orrán, mellynek Csattanását, azon házban lévő két Gyermekis hallotta, de az után ezen ött 107. SVECOVÁ, Sona 1957. 111. 108. GÖNYEY (ÉBNER) Sándor 1931. 12. 109. SOPOUGA, Miroslav 1983. 218-219. 110. GRACIANSZKAJA, N.N. 1974. 145. 111. CZAJKOWSKI, Jerzy 1969. 153. 112. BALASSA Iván 1944. 132. 113. SCHIER, Bruno 1932. 294. 114. SCHIER, Bruno 1932. 198. 115. BAKÓ Ferenc 1973-74. 226., PÁPAI Károly 1893. 22., Bükkszentraárton - MANGA János 1979. 42. 116. GÖNYEY Sándor 1938. 276. 117. I. SÁNDOR Ildikó 1977. 358. kk. 118. HERKELY Károly 1939. 15.
