Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)
TÜZELŐK
Az irodalomból származó adatok és a Magyar Néprajzi Atlasz térképe némi eltéréssel egy olyan vonalat rajzol ki, mely egybeesik, vagy alig tér el a XIX. század hetvenes éveiig épült lakóházakban lévő boglyakemencék elterjedését mutatótól. így joggal feltételezhető, hogy a padka megnevezés a boglyakemencével jár együtt, és ami ezzel egyenértékű, a felföldi magyar lakóházak egykori szögletes, belülfűtős kemencéi előtt és mellett húzódó padkáknak nem ez volt a neve. Az ismert anyagban mindössze PINTÉR Sándor írja 18 úgy le a „palóc" kemencét, hogy „...a szája előtt húzódó lapos részt »padká«-nak nevezik" . Tűzpad, tiszpal Észak-Magyarország nyugati és középső részein BAKÓ Ferenc szerint több helyen tiszpal a padka megnevezése. A Magyar Néprajzi Atlasz mindössze Bolykról jelzi a tiszpoX . A megnevezés értelmezésénél felveti, hogy a pal ez esetben a finnugor megfelelőkhöz hasonlóan 'fal'-at jelent, és ahol a padîoiàul elő mint a XVIII. században Nógrádban - az torzult változat. Hozzáteszi, hogy párhuzamosan a kocik, kucik, kocig megnevezéseket is gyűjtötte. A tiszpal terminus elterjedési területe, tanulmánya alapján, Nógrád megye északi, északkeleti része, Hevesben a Párádtól északra eső vidékek, Borsodban pedig a Sajó melletti Felsővadnán bukkant rá 20 . Újabban - kérdőíves adatfelderítés nyomán - ez a kör némileg kiszélesült, például Borsodnádasdon, Csernelyen is ismert a megnevezés . BAKÓ Ferenccel ellentétben úgy vélem, hogy a szó eredeti hangalakja a tűzpad volt. Kétségtelen, hogy 22 fal szavunk finnugor kori örökség , de a szóeleji p>f váltás (ld. fej, fő, fül) már a Honfoglalás előtt lezajlott 23 , és így nem tűnik valószínűnek, hogy éppen ebben az esetben megőrződött volna az eredeti, p-vel kezdődő hangalak. A pal utótag a padoól származó padló 24 szóbelseji dl>ll hasonulásával 25 , illetve a hasonulás visszahatásával minden további nélkül megmagyarázható. A pad-pal megfelelésnek van egy tanulságos vonása is, a pad ugyanis általában csak 'kiemelkedő hely' jelentéstartalmú, a padló, palló jelentésében azonban a 'fából készült' tartalom is meghúzódik. Éppen ebből a szempontból figyelemre méltó a BAKÓ Ferenc által idézett 1772-ből származó felsővadnai adat: „belől fűtő kemencze tiszpal fájával kürtőjével együtt" 26 . A vizsgált terület nyugati részén a siska kemence használatos, a részmegnevezései alig ismertek 27 . Annyi megállapítható, hogy elterjedésével nagyjából egyezően a konyhai tüzelőpadkát általában tüszehek, Vámosmikolán tűzhelynek, Nagybörzsönyben és Kemencén pedig kémónek, kímőnek nevezték 28 , az utóbbi kemő alakváltozata Palástról (Plást'ovce) is előkerült 29 . A szokolyai házakban egykor tüszel 18. PINTÉR Sándor 1880. 17. 19. MNA240. 20. BAKÓ Ferenc 1973-74. 226. 21. BAKÓ Ferenc 1989. 725. 22. TESZI. 834. 23. BARCZI Géza 1967. 103. 24. A folyamatos melléknévi igenév padló-deszka jellegű összetételekben kialakult főnévi jelentése - TESZ IE. 56. 25. BARCZI Géza 1967. 126. 26. BAKÓ Ferenc 1973-74. 226. 27. I. SANDOR Ildikó 1977. 364. 28. I. SANDOR Ildikó 1977. 360. 29. MNA240. 30. GÖNYEY Sándor 1938. 277.
