Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)

TETŐK

A nádfedés a XIX. század harmadik harmadában a folyóvölgyekben nyomul észak felé. A tendencia már a XVIII. században is megfigyelhető, mint ez BAKÓ Ferenc kutatásaiból kitetszik

213

. Nógrád megyben ebből a korból mindössze az Ipoly-menti Vükéről (Vel'ka nad Ipl'om) értesülünk olyan épületről, mely „...rész szerint Náddal, rész szerint suppal vastagon fedettetnek"

214

. A XIX. század végén a nád terjedését figyelhetjük meg, a Zagyva és Tárna között ekkor húzódik föl egészen a Boldog-Gyöngyös vonalig. Nádfedés ja vitása, Mezöcsát (Borsod m.) Egyéb szálas-növények A növényi tetőfedőanyagok között a kutatás szinte csak a szalmával/zsúppal és a náddal foglalkozott, pedig a már eddig idézettekből is kitetszett, hogy mellettük gyékénnyel, kákával is fedték a házakat. A mezőkövesdi adatok nem egyedülállóak, Borsod megye déli felében általában mindenütt fellelni ezeket a tetőfedéseket

215

. A keletebbre fekvő Taktaközben Prügyön és Taktakenézen 1843-ban az épületek csaknem fele gyékénnyel fedett, de jelentős számban vannak ilyen házak Tiszaladányban is. Prügyön egyébként a „Helység háza" is gyékény tetőt viselt

1

. Tiszadorogmáról a XIX-XX. század fordulóján arról értesülünk, hogy „Lakásuk egyszerű kis alacsony ház náddal vagy gyékénnyel fedve"

217

. A Bodrogközben 1843-ban Kenézlőn két gyékény egy káka, Vissen négy gyékény egy káka, Zalkodon ugyancsak négy gyékény fedelű lakóházat vettek számba, az utóbbi helyen ugyanekkor csak két házat fedtek náddal

218

. Figyelemre méltó, hogy ezek az adatok csak a legutóbbi időkben váltak ismertté, korábban a fedésnek ez a lehetősége elkerülte a kutatás figyelmét. 213. BAKÓ Ferenc 1978. 57-58. 214. 1761 - PMA 166. 215. Részletesen BALASSA M. Iván 1980. 132. 216. PÁLL István 1986. 238. 217. SAJÓVOLGYI GÁL Péter 1900. 97. 218. PÁLL István 1983. 108.