Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)

TETŐK

Tetőformák A tetőformák mai, vagy közelmúlt-béli nagy formai gazdagságának előzményeiről keveset tudunk. A levéltári adatok többnyire hallgatnak arról, hogy milyen alakú tető fedte az említett lakóházat, legfeljebb közvetett utalásokból kísérelhetünk meg következtetéseket levonni. Losoncon például egy tanúvallomás szerint 1786-ban: „...az Ház elején lévő Szuszékra fel mászván a Ház padlására mentem..."

156

. Ez úgy képzelhető el, hogy a tető nem volt lekontyolva, a nyeregtetőnek nem volt oromzata, vagy ha volt, azon egy - nem említett - padlásajtó lehetett, és azon jutott a „fátens" a padlásra. Gyöngyösön 1817-ben egy tűzesetet azzal magyaráztak, hogy a kigyulladt háznak nem volt oromzata

157

. Abasáron 1743-ban az egyik épületnél „...az haz héján lévő két ki ajtó"-t említenek

158

. Ez esetben feltételezhető, hogy az említett ajtók a nyeregtetős ház oromzatán lehettek. 1788-ban Miskolcon fölbecsülnek egy lakóházat, ahol számba vették „A Padon lévő ajtón franczia Pléh, sarkvassal, hevederrel". Az ajtó minden bizonnyal a szabadba nyílt, hiszen zárható. Ugyancsak MiskolKontyoll tetejű lakóház, Máríanosztra (Hont m.) Lakóház egyenes oronizatos nyeregtetővel, Sírok (Heves ni) 156. PMA 351. 157. BAKÓ Ferenc 1978. 100. 158. BAKÓ Ferenc 1967. 179.