Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)

TETŐK

Agasfás-szelemenes tető, Boldog (Pest m.) csinálni... . A felsorolt szerkezeti elemek alapján vázszerkezetes, esetleg zsilipéit falú - ezt a falkitöltés anyagának megváltoztatása engedi meg - épületre gondolhatunk. A tetőzetet illetően azonban bizonytalanok az információk, hiszen az oszlopok (ezek lehetnek a falban) mellett ágasi is említenek, a mindenképpen kisebb értékű léc szerepel, a szelemen viszont nem. Igaz, az oszloppal, vagy ágassal a mestergerendát is alátámaszthatták, de ez is hiányzik a felsorolásból. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy éppen a két leghosszabb szerkezeti elemet keressük hiába. Esetleg az uradalmi erdőben ilyen méretű fa nem volt, ennek viszont a „minden darabját" kitétel mond ellent. ISVÁNFFY Gyula teljesen egyértelműen talpas-vázas zsilipéit falú lakóház esetében írta le, és örökítette meg rajzban az ágasfás-szelemenes szerkezetet. Ez azonban nem lehetett általános megoldás, hiszen mint köztudott, meglehetősen nagy területet járt be gyűjtő útjai során, de ilyen épületet mindössze egyet talált . Más ágasfás-szelemenes tetőszerkezet említések is ismertek a Felföldről, így Rimaszécsen (Rimavská 39 Seő) , a Barkóságban Hangonyban, Vecseklőn (Veceklov), Tajtiban (Tachty) sikerült emléküket föllelni

40

, Gömör-Kishont vármegye monográfiájában is előfordul egy ilyen kép

41

. BAKÓ Ferenc a „palócság" népi építészetét vizsgálva gyűjtési tapasztalatait széles körű kérdőíves kutatással is kiegészítette. Az utóbbi forrásból nyert adatai nagy területet ölelnek föl, és e szerint a nógrádi Mátramindszenttől Heves megyén át Borsodig és Gömörig vallották egykor ismertnek az ágasfás-szeleme37. PMA 310. 38. Részletesen ld. BALASSA M. Iván 1977. 341-342. 39. MALONYAY Dezsőén. III. 261. 40. PALADI-KOVÁCS Attila 1982 85. 41. BOROVSZKY Samuszerk. 1902. 165.