Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)
FALAZATOK
Föld falazatok A különböző föld alapanyagú falazatok Észak-Magyarország népi építészetében nem játszottak jelentős szerepet, közülük egyesek elterjedése egybeesett a hagyományos építkezés felbomlásának idejével. A szakirodalomban változatos neveken megjelenő rakott-, vagy sárfal 168 a csömpölyeggel együtt a különböző föld alapanyagú falazatok közül a legnagyobb múltúnak tekinthető a Kárpát-medence népi építkezésében. Az alföldi régészeti feltárásokon napvüágra került építmények egy része valószínű ilyen fallal készülhetett, bár a növényi adalékkal összekevert és úgy felrakott fal felismerése több évszázad után nem mindig egyszerű, az alaktalanul szétomló maradványok gyakran valamiféle agyag-, sőt vert-, a csömpölyeg esetében a jobban együttmaradó, csomókra széteső maradványok viszont vályogfalnak tűnnek. Mivel a középkorban véleményem szerint a vertfal készítésének technikai akadályai voltak 169 , és a vályog sem rendelkezik nagy múlttal 10 ezért a Felföldön is számításon kívül lehet hagyni középkori ismeretüket, használatukat. A csömpölyeg később sem tűnik föl vidékünkön, így a föld alapanyagú falak közül csak a sár- a vert- és a vályogfallal foglalkozom. Sárfal A Felvidékkel érintkező területen, Esztergomban került elő az egyik legkorábbi, föld feletti fallal rendelkező építmény, melyet feltárója vert falúnak tartott 171 . A XII. századra datálható épület az említettek miatt valószínű, hogy rakott sárfalú lehetett. Ezt a korai feltűnést évszázadokig nem követik továbbiak. A Kárpát-medence északkeleti térségében ez a faltechnika, annak következtében, hogy elsősorban a borona- és a vázszerkezetes sövény, majd, mint láthattuk a talpas-vázas terjedt el, csak viszonylag későn, és akkor is csak az alföldi peremterületeken jelent meg. ZÓLYOMI József szerint Nógrád megye déli részén a XVIII. század közepén a sövényfalat váltotta a sárfal 172 . Hevesben lényegében hasonló a helyzet 173 . Borsod megye déli részén, mint a Miskolcon a Sötétkapuban végzett ásatások tanúsítják, esetleg már a XV. századot követően ismerték ezt a falat, de csak mint térkitöltő elemet, és nem önálló teherhordó szerkezetként. A korai megjelenés ellenére ezen a vidéken évszázadokkal később sincs nagy jelentősége a sárfalnak, 168. BARABÁS Jenő-GiLYÉN Nándor 1979. 39. - rakott sárfalnak nevezi 169. Részletesebben ld. BALASSA M. Iván 1985a. 41., hasonlóan BARABÁS Jenő-GiLYÉN Nándor 1987. 61. 170. BALASSA M. Iván 1977. 354-355., BARABÁS Jenő-GiLYÉN Nándor 1987. 62. 171. BÁLINT Alajos 1960. 106-107. 172. ZÓLYOMI József 1974. 18. 173. BAKÓ Ferenc 1969. 261 262.
