Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)

FALAZATOK

Talpas-vázas zsilipéit lakóház, Zu

bogy(Gömör m.) magjának számító erődítmény ábrázolása hamis, de az alakok, a táj, az épületek hitelesek. Utóbbiak olyan kompozíciós elemnek számítottak, amit az ábrázolást készítő iparos - mert többségük művésznek nem minősíthető, csak iparosnak - saját fantáziája szerint alkotott"

152

. Szemléletes példája ennek HOUFNAGEL, Georgius 1617-ben készített metszete Drégelypalánkról, melynek az előterében lévő falusi épületeit gyakran szerepeltetik különböző, elsősorban történeti, néprajzi munkák illusztrációjaként és amelynek páratlan népszerűségéhez nagyban hozzájárult, hogy SZABÓ István is közölte a középkori magyar faluról szóló alapvető munkájában

153

. Érdemes azonban ebben a munkában egy oldallal előrébb lapozni és szemügyre venni a sorszámában is közvetlenül előtte lévő ábrázolást - Nagyváradról. Első pillantásra föltűnő, hogy itt a drégelypalánkival teljesen egyező épületek, lakóházak vannak. Ez, ismerve a két település közti távolságot - földrajzi és kulturális értelemben egyaránt -, nem tűnik túlzottan valószínűnek, így hitelesnek sem

154 Tehát az történt, hogy a rézmetsző dekoratív elemként használta a „Fachwerk" technikát idéző épületeket. 152. CSORBA Csaba 1985. 135. 153. SZABÓ István 1969. 40. 154. A metszetek népszerű történeti munkákban tűnnek föl gyakran, így pl. a drégelypalánki részletet közli HEGYI Klára 1976. 202. 38. ábra, a teljes Nagyvárad metszetet pl. BARTA Gábor 1979. 78. 7. ábra