Balassa M. Iván: A parasztház története a Felföldön (Miskolc, 1994)

FALAZATOK

Vízszintes fonású vázszerkezetes falú ház építés közben, Tiszakarád (Zemplén m.) ben 1743-ban az építkezéshez felhasználható faanyagok jegyzékében az egyik tétel a „sövénybe való karó"

1 , Keresztespüspökin 1747ben a serházat „...oszlopokkal fel nyilaltatta, karókkal és vesszővel bé fonatta, be tapasztatta" a számadást vezető uradalmi tisztségviselő

105

. Mezőkövesden régen gátfal-\a\ épültek a házak

106

, Tardon a XIX. század végén a legrégibb épületeket sövény falúnak mondták

107

. Itt 1972-ben már patics fakói beszéltek. Sárospatakon 1658-ban egy pincét „Sövénnyel font, Sárral tapaszos"nak írtak le, és ugyanebben az évben „Szűrő Uy oldal kamorá... fa Karos, sövénnyel font belől sárral tapaszos" épületet is számba vettek

108

. A falszerkezet megnevezésére tehát viszonylag későn terjedt el a patics kifejezés, ezt megelőzően a Felföld magyar népessége feltételezhetően sövény- esetleg fonott falkint ismerte és nevezte a vázszerkezetes, sövény kitöltésű falat. Lakóház vázszerkezete, melyet később mereglyével töltöttek ki, Nyírmegygyes (Szatmárm.) 104. BAKÓ Ferenc 1967. 165. 105. BAKÓ Ferenc 1967. 187. 106. HERKELY Károly 1939. 14. 107. ISTVÁNFFY Gyula 1896. 67. 108. ROMÁN János 1965. 108., deld. az előbbi patics adatot is