Petercsák Tivadar: A képes levelezőlap története (Miskolc, 1994)

I. A KÉPES LEVELEZŐLAP SZÁZ ÉVE - A magyar képeslapkiadás kezdetei

gazdasági kiállításról. Ez az iparcsarnokot ábrázoló egyszerű fametszet zöld színű nyomással. A kép alatt magyar és német nyelvű szöveg utal a megjelenés alkalmára: „Emlék az 1891. évi délmagyarországi ipar- és mezőgazdasági kiállításról Temesvárott". A képeslap címzési oldalán „Magyar Kir. Posta. Levelező-Lap" felirat. 1895-ben alkalmi levelezőlap készült Kis-Czellről a király látogatása idején. A fekvő kép zöldes színű fénynyomat magyar felirattal: „Üdvözlet Kis-Czellről. A király ittlétekor, 1895.". 1896-ban, az ezredéves ünnepségek alkalmából jelentette meg a magyar posta a millenniumi képeslap sorozatot. A postaszakosztály már 1893-ban javasolta, hogy a közelgő ezredéves kiállítás alkalmával hozzanak forgalomba három napos érvényességgel olyan levélbélyegeket, amelyek az eseménnyel kapcsolatos ábrákat tartalmaznak. Az osztrák postaigazgatóság azonban 1894-ben ellenezte ezt, mert a rövid időtartamra kiadott bélyegek érvényességének ellenőrzése nehéz, visszaélésekre ad lehetőséget. A magyar postai minisztérium figyelembe véve ezt a tiltakozást, javasolta, hogy bélyegek helyett olyan képes levelezőlapokat bocsássanak ki, amelyeknek a hátoldalára nyomatnák a képet. A javaslatot még azzal is indokolták, hogy a bélyegek kis felülete nem ad kellő lehetőséget a magyar nép történetének és szokásainak a bemutatására, ugyanakkor a levélbélyegző el is takarná a képet. A minisztérium nem tartotta helyesnek a három napos forgalmi időt és javasolta, hogy ne csak a kiállítás színhelyén, de az egész postaigazgatás területén árusítsák a tévézett levelezőlapokat. Az eredetileg 10 féle képes levelezőlap helyett végül 1896-ban 32 lapos sorozat jelent meg.

4 A lapok illusztráció négyféle témát dolgoznak fel. A millenniumi kiállításról bemutatják a két főbejáratot, a történelmi főcsoport épületeit, a reneszánsz udvart, a gép- és közlekedési csarnokot, az iparcsarnokot és a korzót, valamint a néprajzi falu részleteit. A budapesti látképek témái: a budai vár a Duna felől, az Országház, a Ferenc József tér és az Akadémia, a Nemzeti Múzeum a Kálvin tér részletével, a Műcsarnok, budapesti színházak (Nemzeti Színház, Operaház, Népszínház). A tájképek sorában megjelent Pozsony és Dévény, Trencsén és Sztrecsno vára, a Balaton vidéke (Balatonfüred, Tihany és a tó zalai partja), valamint a fiumei kikötő. A történelmi jelenetek és életképek ábrázolják a huszártoborzót, nógrádi aratási jelenetet, a régi magyar vallás táltosát, a Szent István napi körmenetet, Árpád fejedelmet a vezérekkel, Szent István koronázását, Nagy Lajost, Hunyadi Jánost, Mátyás királlyá választását, Rákóczi Ferenc munkácsi bevonulását, Mária Teréziát és Ferenc József királlyá koronázását. Az utolsó két lapot Horvátország és Szlavónia számára adták ki: Zágrábot és a plitviczai tavakat mutatják be. Részletek a kiállításról: 1. BUDAPEST Ezredéves orsz. kiállítás Exposition Millénaire FŐBEJÁRAT - ENTRÉE PRINCIPALE II-IK FŐBEJÁRAT ENTRÉE Rajzoló: Dörre Tivadar Nyomda: Moreli G. F. I. 2. BUDAPEST Az ezredéves orsz. kiállítás történelmi főcsoportjának épületei. Bâtiments du Groupe Historique de 1 Exposition Millénaire DÉLI OLDAL - VUE MERIDIONALE 4 A Bélyegmúzeum okmánytárában levő adatokat Sipos Józsefné bocsátotta rendelkezésemre, segítségét ezúton köszönöm. 5 A millenniumi levelezőlap sorozatnak nincs hivatalos sorszámozása. Az alábbiakban témák szerint csoportosítva, pontos felirattal és a rajzoló, valamint a nyomda feltüntetésével felsoroljuk a 32 képeslapot.