Petercsák Tivadar: A képes levelezőlap története (Miskolc, 1994)

III. MŰVÉSZETEK A KÉPES LEVELEZŐLAPOKON - Színház, film, irodalom, zene

Törzs Jenőt Reichstadti herceg szerepében (Rostonad: Sasfiók) vagy Hamletként (1910), illetve Csortos Gyulát a Forradalmi nász-ban, Beregi Oszkárt mint Rómeót (1918). A századelő színészlapjainak nagy részét a „Színházi Élet" című újság jelentette meg Strelisky fényképész felvételei alapján. Érdekes, hogy 1914-ben - természetesen reklám célból - pl. a DANICA vegyipari részvénytársaság is kiadott egy képeslap sorozatot Perczel Sári, Váradi Aranka, Gomaszögi Frida, Újházi Ede és mások fényképeivel, valamint rövid bemutatásukkal. A színészek képei mellett levelezőlap jelent meg a „Magyar színpad" című színházi napilap több számáról. Az 1904. január 31-i számról készített képeslap az Operaház és a Nemzeti Színház aznapi műsorát közli. Az 1904. február 1-jei számból megtudhatjuk, hogy e napon a Vígszínházban két bohózatot adtak elő, a Magyar Színház pedig A drótostót és a Sherry című operetteket játszotta. A színészlapok a két világháború közötti évtizedekben is folyamatosan megjelentek. Ekkor is az operettekben, zenés darabokban játszó színészekről készült a legtöbb kép. Az énekes színészek fényképe mellett gyakran híres dalaik szövegét és kottáját is közlik, így pl. a „Dalosképek" sorozatban Honthy Hanna képe mellett az „Egy boldog pesti nyár" szövegét olvashatjuk az 1941-es képeslapon, vagy Sárdi János mellett a „Május van..." kezdetű dalt (62. kép). Jávort ábrázolja a „Budapest és kedvencei" sorozat egyik kártyája hátterében a budai várral. A „Kedvenc képek csodaszépek" sorozatot Angelo felvételei alapján a Rákosi kiadó hozta forgalomba. Ebben láthatjuk Jávor Pált mint János vitézt (1943). Sok képeslap készült az 1950-es években forgatott filmek egyes jeleneteiről vagy balett előadások részleteiről (Liliomfi, Gábor diák, Hintónjáró szerelem, Hattyúk tava). 1968-ban két 18-18 lapból álló sorozat is megjelent a klasszikus magyar színészekről. Az egyik Kelemen Lászlótól (1760-1814) Blaha Lujzáig (1850-1926), a másik Jászai Maritól (1850-1926) Kürti Józsefig (1881-1939) mutatja be a kor legjelesebb művészeinek az arcképét. Ezeken túl természetesen napjainkban is készülnek felvételek a sikeres színházi előadásokról, melyek közül csak Darvas Ivánt említjük az „Egy őrült naplója" című Gogol dráma egyik jelenetében (1970). A képeslapokon sajátos módon jelenik meg az irodalom, a zene és a tánc. Már 1899-ben 200 „irodalmi levelezőlap"-ot adott ki Schweiger Tivadar Budapesten, amelyek között jelentős számban voltak írói arcképek autogramjaikkal együtt. Később jelentek meg a klasszikus vagy kortárs költők verseit és a költeményhez kapcsolható illusztrációt együtt szerepeltető levelezőlapok. így adta ki Monostory György 1924-ben Garay János „A tihanyi visszhang" című versét egy lapon teljes terjedelemben a tihanyi hajóállomás várótermének freskójával. Az utóbbi évtizedekből megemlíthetjük az írók, költők arcképeit bemutató sorozatokat. 1899-ben jelentek meg Budapesten Gerő Imre terjesztésében az ún. „zenés levelezőlapok". Természetesen nem komolyzenei darabok kottáit közlik e lapok, hanem az akkor divatos magyar nóták, kuplék, „keringődalok" szövegét és dallamát, sokszor egyegy népszerű színésznő vagy énekes képével (63. kép). A századforduló „táncos" lapjain a tangó, a boston, a one step, a fox trot vagy a boleró, illetve a kán-kán egy-egy jellegzetes mozdulatát ábrázolják a színes rajzok, fotómontázsok. A zenés, táncos filmek és sikeres balett előadások jelenetei később is megjelennek a képes levelezőlapokon.