Petercsák Tivadar: A képes levelezőlap története (Miskolc, 1994)
II. A MÚLT ÉS JELEN KÉPESLAPOKON - Alkalmi levelezőlapok
találkozója után megjelent lapon a fénykép azt a pillanatot örökíti meg, amikor Richardson fejesét Schlosser fa, ltja akadályozza meg. A Tolnai Világlapja 1936-ban 100 ezer lapot nyomtatott és osztott szét díjtalanul a berlini olimpia hat magyar aranyérmesének - Csák Ferenc, .Lórirc Márton, Elek Ilona, Csák Ibolya, Zombory Ödön, Kárpáti Károly arcképével és a sportolókat ismertető szöveggel. Ma is megdöbbenve nézzük a szerencsétlenségekről, természeti katasztrófákról az újságokban megjelent felvételeket. A századforduló éveiben nagy szenzációnak számítottak a szerencsétlenség nyomait bemutató képekkel kiadott levelezőlapok, melyeket az élelmes vállalkozók gyorsan és haszonnal eladhattak. így fotólap készült az 1891. június 14-i vasúti katasztrófáról, amikor Münchenstein és Basel között egy híd leszakadt a rajta áthaladó vasúti szerelvénnyel és 71 ember meghalt. Egy olasz képeslap az Etna 1892. évi kitörését ábrázolja. A velencei Szent Márk tér épületének a Campanilenak az összeomlása (1902. július 14.) után néhány nappal már megjelentek a romokat bemutató lapok. Egy olasz kiadó egész sorozaton örökítette meg a kétezer ember halálát okozó 1908. december 28-i messinai földrengés nyomait és a mentési munkálatokat. Amerikai fotóképeslap ábrázolja a Lorain tornádó 1924. június 28-i pusztítása során összedőlt épületeket. A hasonló típusú magyar képeslapok közül kiemeljük a híres budapesti üzlet, a „Párizsi Áruház" leégéséről megjelent darabokat. A századfordulón ez volt az igazi „mindent egy helyen" típusú áruház a fővárosban a Rákóczi út és a Kazinczy utca sarkán. 148 alkalmazottja volt és 1 millió 600 ezer korona értékű árukészlete, amikor 1903. augusztus 24-én rövidzárlat következtében kigyulladt és leégett az épület. A lángok között 14 ember halt meg. Az esetről természetesen azonnal több képeslap is megjelent (53. kép). Az egyik lap a tűzvész előtt, a másik égés közben, a harmadik pedig a lángok martalékává vált épületet ábrázolja. Előfordul a millenniumi levelezőlap hátoldalára nyomtatott, vörösre színezett grafikus képeslap is az égő áruházzal. Groteszk az egyik ilyen lap jobb sarkába írt üdvözlet: „Csókol Lajos. 903. IX. 23." A kecskeméti könyvkereskedők is több képes levelezőlapot adtak ki az 1911. július 8-i kecskeméti földrengés nyomairól (55. kép). Egy 1916-os képeslap pedig együtt mutatja be az izraelita templomot a földrengés előtt, utána és helyreállítva. Megemlíthetjük még az 1900. április 8-i soproni árvízről, a szepesszombati (1911. augusztus 23.) és a balatoni (1914. május 11.) vasúti szerencsétlenségekről, illetve a pozsonyi tűzvészről (1913. május 17.) készült felvételeket. 1929-ben adták ki a Dánosi csárda fotóját ábrázoló lapot „Ez a híres Dánosi csárda" felirattal. A képeslap hátoldaláról megtudjuk, hogy itt 1907. VII. 17-én a cigányok bestiálisán kiirtották az egész családot. Már a XIX. század végén képeslap sorozatok jelentek meg a világ nagy ipari vásárairól és kiállításairól. Ezek nagy része metszeteken, ritkábban fotókon mutatja be a pavilonokat és a kiállítás panorámáját a látogatókkal. Gyakran a kiállítás specialitására utaló jelképeket is a képbe rajzolják vagy a város címerét, illetve jelképét: pl. az 1896-os berlini kiállítási lapon a medvét. Az 1899-es pozsonyi ipari kiállítás alkalmi lapján az ipar géniusza látható vadvirágokkal övezve, mellette különféle ipari eszközök, középen pedig Pozsony város címere. A panorámakép mellett részletek is megjelennek a kiállításról: csarnokok, pavilonok kívülről, bejárati kapuk, vendéglők. A belső részletek a múlt századi lapokon még szinte teljesen hiányoznak. A párizsi világkiállítások lapjai között a város jelképe, az Eiffel torony gyakori motívum. Az 1910-es évektől már megjelennek a pavilonok belsejét, a kiállított termékeket ábrázoló lapok is. Ennek ellenére napjainkig a külső panorámaképek és csarnok fotók jellemzőek c témakörben.
