Petercsák Tivadar: A képes levelezőlap története (Miskolc, 1994)

II. A MÚLT ÉS JELEN KÉPESLAPOKON - Közlekedési eszközök

építése (1929); a tőketerebesi cukorgyár építése; Abrudbánya - vízzel hajtott aranyzúzó berendezés, alsómetzenzéfi vashámor (1899); felsógallai kőszénbánya (1899) és cementgyár (1910-es évek); Nagyszombat - a cukorgyár külső és belső képe (1909); Rimaszombat - acélgyár (1911), konzervgyár, vízimalom (1905,1911); Trencsén - Tiberghien féle szövőgyár (1915); Túróc szentmárton - kőolaj finomító, bútorgyár, sörfőzde (1900-as évek eleje); Zakárfalu - pörkölő és ércelőkészítő telep (1906); Zay Ugróc - botgyár, üveggyár (1899); Érsekújvár - a gázgyár építése és felszentelése; Párád - üveggyár, előtte munkások (1917); Nyitrabánya - szénbánya és bányatársulati élelmiszerüzlet belseje (1905-1914 között). Képeslapokon gyakran ábrázolnak gőzmalmokat: pl. 1899-es lapon látható a szolnoki Hungária malom, amely 1905-ben leégett. Az 1888/89-ben megépült szerencsi cukorgyár a Monarchia legnagyobb cukorgyára volt, így Szerencs és környékének kiemelkedő nevezetessége is. Érthető, hogy már az 1890-es években több képeslap is megjelent róla. Ezeken keresztül jól nyomon követhetők az üzem külső megjelenésében történt változások (27. kép). Az egyik felvétel az 1890-es évek első felében készült, és jól kivehetők rajta a cukorgyár épületei. Ekkor még csak az üzemi főépület, a külső szállítóberendezések és a mai irodaháznak csak egy része állt. Az üzemi főépület előtt még nem készült el a répaszelet szárítására szolgáló raktár. A gyárnak még csak egy kéménye van, amelyik előtt a régi mészégető kemencék állnak. A képen jól látszanak a gyári tisztviselők részére épített lakások, az ún. Gyári-kertben. Gyári munkások laktak a kép jobb felső sarkában sorakozó lakásokban, a Hatházban. Időszaki munkások számára építették a mai 37-es főútvonal cukorgyár felőli oldalán látható két hosszú, földszintes házat. Az út másik oldala ekkor még lakatlan. A cukorgyári főépülettől balra emelkedő kémény a gőzmalom helyét jelöli. A Rákóczi út és a mai Gyár utca sarkán áll az 1974-ben lebontott Nagyszálloda épülete. Egy tipikus ipari település, Ózd 1954 előtt készült levelezőlapjai közül legtöbb a gyárat, a gyári épületeket és a lakótelepeket ábrázolja. A századfordulótól csaknem minden évben megjelent egy-egy képeslap a vasolvasztókról. Képes levelezőlapon szerepel a villamos központ, a gyári főkapu, a Martinmű és a finomhengermű. Lap örökíti meg a lebontott generátortelepet, az érctömörítőt, a régi térdarut. A gyár reprezentatív épületei - olvasóegylet székháza, tiszti-kaszinó, nagyiroda, gyári fürdő, iskola - mellett levelezőlap mutatja be a gyári zenekart és a dalárdát. Ózd jellegzetessége volt a városrendezés során nemrégen lebontott munkáskolónia. A földszintes, egészségtelen lakótelepről számtalan képeslap jelent meg. A gyári témájú képeken kívül levelezőlap mutatja be a földszintes falusi házak között emelkedő emeletes községházát, a vasútállomást, a gyújtói üzletnegyedet a Király szállóval. Az 1949-ben várossá lett Ózd fejlődését a képes levelezőlapok az új létesítmények, épületek ábrázolásával tükrözik. A mai lapok közül kevésnek témája a gyár, inkább az új városrészleteket (Béke-telep, Városközpont), illetve az új középületeket (gimnázium, kórház, tanácsháza, pártoktatók háza, Béke szálló, Centrum Áruház, stadion) mutatják be. Közlekedési eszközök A városképi lapokon jól nyomonkövethetők az elmúlt évszázad helyi közlekedésének változásai, hiszen az épületek, utcaképek fotói rendre megörökítették az éppen használatos közlekedési eszközöket és a városi forgalmat is (28. kép). Az új járművek érdekességük, újszerűségük miatt gyorsan megjelentek a képeslapokon is. Mellettük az