Petercsák Tivadar: A képes levelezőlap története (Miskolc, 1994)

II. A MÚLT ÉS JELEN KÉPESLAPOKON - Városképek és tájképek

település múltjához (21., 22., 23. kép). így a képeslapokat jól hasznosíthatták pl. a második világháborúban elpusztult Varsó helyreállításánál. A régi tájlapokat a legváratlanabb célokra is felhasználhatták. A második világháború idején a németek bombái már a háború elsó napjaiban elpsztították a londoni haditengerészet hatalmas fotóarchívumát. 1942. május 17-én az angol rádió felhívással fordult a lakossághoz, hogy küldjék el az admiralitásnak mindazon helységeket ábrázoló képeslapjaikat és fényképeiket, amelyeket a németek elfoglaltak. A beküldött hatalmas anyag lehetővé tette, hogy újból összeállítsák az archívumot. A szicíliai hadműveletek előkészítésekor pl. előkeresték a taorminai San Dominik hotelről és környékéről készült összes képeslapot, mert itt a katonai felderítés alapján német egységeket feltételeztek. Egy 1938-as képeslapot összehasonlítottak a háború alatt készült felvételekkel és bebizonyosodott, hogy a magaslaton a háború alatt emelt épületek vannak. Újabb felderítés alapján tűnt ki, hogy azok német katonai objektumok. Ezzel a szövetségesek ^katonáinak százait mentette meg egy képeslap. A város- és faluképi lapok tartalmi elemzése során feltárul előttünk, hogy a települések mely részleteit ábrázolják leggyakrabban képes levelezőlapokon. A századforduló Budapestjéről már többezer féle képeslap készült. Ezek jól tükrözik azt a hatalmas változást, amely Pest, Buda és Óbuda 1873-as egyesítése után megkezdődött. Az ipar fejlődésével és a lakosság számának növekedésével együtt járt a nagyarányú építkezés. A főváros közigazgatási, államhatalmi funkcióinak megerősödését a reprezentatív középületek sora is jelzi. Természetes, hogy a képeslapok bemutatják a város jelképévé is vált Dunát a hidakkal, a millenniumi ünnepségekre átadott középületeket, a Keleti és Nyugati Pályaudvart, az 1905-ben felépített Bazüikát, a Mátyás templomot a Halász bástyával, vagy az 1906-ban megnyitott Országházat. A kulturális célú épületek (múzeumok, színházak) és a kereskedelmi, vendéglátó létesítmények (szállodák, üzletek, vendéglők) mellett számtalan képeslap örökíti meg a századforduló építkezései során emelt bérpalotákat, utcaképeket, a lüktető Belváros forgalmát (Kálvin tér, Kerepesi út, Nagykörút stb.). Az 1890-es évek végén készült budapesti képes levelezőlapok egy része több olyan városképet őriz, amely azóta már megváltoztak. A XIX. század utolsó évtizedétől megszámlálhatatlan mennyiségű képeslap készült a vidéki városokról és falvakról. Alig van olyan település, amelyről ne jelent volna meg valamely részletét ábrázoló lap. A városképi lapok témája változatos, ugyanakkor jelzik, hogy kiadóik mit tartottak fontosnak bemutatni településükről, illetve a vásárlók milyen témájú képeslapokat kerestek. Minden településnél első helyen szerepelnek a történelmi nevezetességek, műemlékek. A vasútépítések és a nagyipar kialakulása mellett az urbanizációban nagy szerepet játszott a modern polgári közigazgatási és bíráskodási rendszer, a pénzügyi élet fellendülése, valamint a bővülő iskolahálózat. így a megyeszékhelyek, de kisebb közigazgatási funkciójú városok képeslapjain gyakran szerepel a város- és vármegyeháza, bírósági épületek, takarékpénztárak és iskolák. Természetesen a településkép szerves tartozékai voltak a templomok és más egyházi jellegű épületek. A mezővárosok középületei rendszerint a hatalmas főtér körül épültek, így a képeslapok között is gyakori a főtéri - mely legtöbbször piactér is volt - részletek bemutatása (24. kép). A szállodákat, vendéglőket és az üzlethálózatot ábrázoló képes levelezőlapokat a tulajdonosok elsősorban üzleti és reklám célból jelentették meg. A városképi lapoknak elmaradhatatlan témája a vasútállomás, a laktanya és a posta. Az egy-egy fontosabb középületről megjelent képeslapok rendszerint utcarészleteket is megörökítenek, s ezáltal jól személtetik a min-