Petercsák Tivadar: A képes levelezőlap története (Miskolc, 1994)

I. A KÉPES LEVELEZŐLAP SZÁZ ÉVE - A magyar képeslapkiadás kezdetei

orosz városképi lapot adott ki az orosz piac számára. 1914-ig Angliában „Made in Germany" feliratú angol városképi lapokat lehetett vásárolni. A német képeslap minőségben nem maradt el az angol mögött, az ára pedig olcsóbb volt. A forradalom előtti Oroszországban a képeslapkiadók Nyugat-Európa nyomdaiparára támaszkodtak, és kiadványaikat Svédországban, Németországban és Franciaországban nyomtatták. Ez a jelenség más országokra is jellemző volt. Az első bizonyítottan orosz képeslap sorozatot 1895. november 19-én adták ki, a lapok moszkvai részleteket ábrázolnak. 1897-től a legnagyobb orosz képeslapkiadó a Szent Jevgenyíj Vöröskereszt Társaság volt. 1897 tavaszán jelentette meg a Karazin festő által illusztrált levelezőlapokat. A négy akvarell témái: a szántóvető, a kápolnánál, trojka nyáron és a tavasz. A társaság 1917-ig 6406 fajta és a legkülönbözőbb témájú lapot adott ki. Legérdekesebbek a történelmi tárgyú és az orosz építészet emlékeit bemutató képeslapjaik. A képeslap történetében és a lapok formájában az 1904-1905-ös évek korszakhatárt jelentenek. Azt megelőzően a képes levelezőlapok hátoldalát csak a címzésre lehetett használni és ide ragasztották a bélyeget. A kép az 1880-as, 90-es években a másik oldal egyharmadát, egynegyedét vagy a felét foglalta el. A fennmaradó üres felületre lehetett írni az üdvözlő sorokat (II. kép). A századordulóra megnőtt az illusztrációk mérete, szinte az egész oldalt betöltötték. Ilyen lapoknál másoláskor sok esetben letakarták a kép egy részét, így ott az írás számára kis üres felületet hagytak. A gyártók a képek alá különféle sztereotip szövegeket - pl. „Üdvözlet Budapesttől" vagy „Boldog Újévet" nyomtattak. A lap feladója egyszerűen aláírta a nevét vagy ami általánosabb volt, a képbe írta közlendőjét. Ez azonban zavarta a képek látványát, ezért már az 1900-as évek elején többen javasolták, hogy a képes levelezőlapok címzési oldalán legyen hely a közlések számára. Egy német nyomdász, Hartmann 1901-ben vetette fel Angliában, hogy a címoldalt egy függőleges vonallal osszák meg. Ezt Angliában 1902-ben, Franciaországban, Németországban, Kanadában és Oroszországban 1904-ben engedélyezte a posta. Magyarországon 1905-ben már megosztott hátoldalú képeslapok készültek. 1906 júniusától a posta világegyesület (UPU) döntése alapján külföldre is lehetett ilyen lapot küldeni. 1907-ben az USA is engedélyezte a címzési oldal megosztását. Az átállás azonban nem ment egyik napról a másikra, átmeneti megoldások is születtek. Magyar képeslapokon tapasztalhatjuk, hogy a régi vonalazott címzési oldalt utólag választották ketté egy függőleges vonallal a lap közepén vagy kezdetben csak a lap 1/4 részét hagyták meg e célra. Néhány évig a legíöbb országban felirat is jelezte, hogy a bal oldalra csak írásbeli közleményt lehet írni, a jobb oldal pedig a címzés helye. A képeslapok hátoldalának megosztása, mint korszakhatár, a dátum nélküli képeslapok korának meghatározásához is segítséget nyújt. A magyar képeslapkiadás kezdetei Magyarországot 1896-ig nyugati, főleg német és osztrák kiadók látták el képes levelezőlapokkal. A magyar képeslapkiadás 1896-ban, a millennium évében kezdődött Ezt megelőzően két alkalmi levelezőlap jelent meg, ezeknek azonban nem ismerjük a kiadóját. Az egyiket 1891-ben adták ki a temesvári dél-magyarországi ipari- és mező-