Petercsák Tivadar: A képes levelezőlap története (Miskolc, 1994)

VII. KÉPESLAPTECHNIKA, KÜLÖNLEGES LEVELEZŐLAPOK

Először csak mint kuriózumok, de már 1905-ben megjelentek a hanglemezes képeslapok egy-egy kedvelt dallammal, pl. Bizettől a Cigányszerelem (104. kép) . Később a feladó hangjával is készültek hangos képeslapok, amit a címzett otthon lejátszhatott. Nyugaton ma is gyártanak olyan lapokat, amelyek nyomásra sípoló, nyávogó hangot adnak. A postai levelezőlapok hátoldalának a feladó által történt illusztrálása később - a nyomdai úton sokszorosított képeslapok megjelenése után - is előfordult. Az első és második világháborúban számtalan rajzos tábori levelezőlapot kézbesített a posta. Az első világháború rokkantjai maguk is rajzoltak nagyon primitív lapokat, melyeket azután értékesítettek. A háborús sebesültek és rokkantak megsegítésére a Vöröskereszt Nyíregyházán vásárt is rendezett, ahol gyerekek által rajzolt levelezőlapokat árusítottak. Egy Kovács József nevű fiatalember M. Margitka kisasszonynak festett egy tájképet a levelezőlapra, majd 1912-ben postán el is küldte az alábbi önkritikus megjegyzéssel: „Itt küldöm az első művemet, ez nem valami jól sikerült, mert a színeket keverni kellett." Érdekes az az album, amely a grazi Rudolf Sutchek cs. k. őrnagy által rajzolt és festett 195 képeslapot tartalmaz. A természetbarát és műkedvelő festő nyugdíjas korában, 18981901 között egy képzeletbeli földkörüli utazásról havonta küldött néhány postai levelezőlapot budapesti barátjának, Brabécz Gyulának. A legtöbb lapra egy-egy város jellegzetes képét festette, jó néhány tréfás is akad köztük.