Bencsik János: Paraszti és mezővárosi kultúra a XVIII-XX. században (Miskolc, 1993)
NEMZETISÉGEK BÉKÉS-CSANÁDBAN
13.10. Almáskamaráson hallottak a lucapogácsáról, lényegét azonban nem ismerik. 13.11. Idősebbek egy babát csináltak, a tyúkházba feldugták, hogy ne dögöljön a tyúk (E). 14. István napja (december 26.): 14.1. Ha az időjárás keményebbre fordult, megkezdődött a lányok szánkóztatása. A középkorban élő hagyományról már elfeledkeztek, amikor István vértanút a németek a lovak patrónusaként tisztelték. 14.1.1. A megszánkóz tatás szokásával védték a lányokat a rüh ellen. 62 15. János napja (december 27.): 15.1. Palackban bort visznek a templomba, mely megáldatik, s otthon az asztal fölött ily jelmondattal adatik kézről kézre: Szent János áldása: ezt inni kell. 63 15.1.1. Mester György is leírja e szokást Elekről. 64 Egy nagyobb üveg bort megáld a pap. Otthon egyharmadát a család ünnepélyesen elfogyasztja. 15.1.1.1. Még a gyerekek is kaptak egy kortyot belőle, hogy megóvja őket is a betegségektől. 15.1.2. A bor második harmadát az üveggel a hordó borhoz öntötték, hogy védjék az elromlástól. 15.1.3. Az utolsó harmadát az üveggel félretették, mert gyógyító erőt tulajdonítottak neki. Betegség esetén mindig fogyasztottak belőle. 15.2. Egy üveg bort és kalácsot vittek a bortermelő gazdák a templomba, hogy a pap megáldja. A megáldott bort és kalácsot az egyházi személyek kiosztották a szegények között (E). 16. Tamás napja (december 29.): 16.1. E napon alig titkoltan felmentek a fiatalok a templom elé. Akivel ott találkoznak, az lesz a házastársuk (E). 17. Karácsony és újév (vagy vízkereszt) közötti napok: 17.1. Nem volt szabad babot főzni újév napjáig. 65 17.2. Általában nem sütöttek kenyeret. Nehogy vész jöjjön a baromfiba (G). E szokás vízkeresztig is kiterjed. 17.3. E napokban nem húztak ágyneműt, s nem is mostak. Nem volt szabad ruhát kiteríteni (száradni), mert annyi állat dög bőrét terítik ki a következő évben, ahány ruha lógott a szárítókötélen (G). 17.3.1. Ha valamit mégis ki kellett mosniuk, akkor a kemencére terítve szárították meg. 17.4. Nem volt szabad a lovat szekérbe fogni, csak ha temetés volt (B). Egyébként nem lesz szerencséje az állathoz (pl. a hasas kanca elvetélhet). 62 Mester i. m. 28. 63 Kummer i. m. 64 Mester i. m. 29. 65 Banner József 1973/b 411.