Bencsik János: Paraszti és mezővárosi kultúra a XVIII-XX. században (Miskolc, 1993)
NEMZETISÉGEK BÉKÉS-CSANÁDBAN
paraszti lakosságáról kapunk, 22 míg Németgyula kézműveseiről is alig vannak pontos adataink 23 Itt kell megjegyeznünk, hogy Németgyula esetében a kézműves réteg szokásaiban, életmódjában erős elkülönülést mutat a Németváros parasztcsaládjaitól. * Szólnom kell még a néprajzi téma feldolgozásakor választott időhatárokról, melyek elsősorban is a rendelkezésre álló terjedelemhez szabott kényszerű határkövek. De mégsem esetlegesek, hiszen Mihály napjától a betakarítás kezdődött, a nyári szolgálatokat vállalók ekkor váltják gazdájukat. A vízkereszt sem véleüenül záró terminus, hiszen számos szokás húzódik át az évzáráson-évkezdésen, egészen az olákarácsonyig (vízkereszt). Miből önként következik, hogy a vízkereszt a felosztás bizonyos határpontjául választható. S még valamit; szintén a dolgozat terjedelme szab határt annak is, hogy nem érintem (nem érinthetem) a karácsonyi szokások rendszerét. A JELES NAPI SZOKÁSOK 24 1. Mihály napja (szeptember 29.): 1.1. Több jel arra utal, hogy az őszi betakarítás és a hideg idő beköszöntése kezdeteként tartották számon. 1.1.1. Fel lehetett venni a nagysapkát és a csizmát, s azt viselhették Szent Györgyig (A). 1.1.2. Ekkor kezdődött a szüret Eleken. Az iskolában 3 napos szünet volt. 25 Ekkor kezdték a búza vetését; előtte még melegek lévén, a kikelt vetésben sok kárt tehettek a rágcsálók (B). 1.2.1. Azt figyelték, merről fúj a szél. Ha északról, akkor hideg tél lesz; ha nyugatról, akkor havas, rossz idő lesz a télen (B). 1.2.2. Ha északról fúj, nagy tél lesz, ha délről, akkor gyenge, enyhe lesz a telünk mondották (G). „A tanyánknál jöttek el a dobozi piacozók, azok is ezt kiáltották nekünk." 1.3. Mihány-nap után akármerről fúj (a szél), hűvösen fúj (B). 1.3.1. Szent Mihály nap után akármerről fúj a szél, hideg az; becskereki kondás, nincsen szűre, fázik az (B)! 26 1.4. Az éves cselédek ezen a napon számadásra érkeztek, vége az esztendőnek. Ekkor szerződtették a tanyásokat, a cselédlányokat, éves béreseket. 27 1.5. „Ha (Mihálykor) nem köti fel a ló farkát, akkor csókolhatja a farka-alját!" járta a mondás (A). 22 Szabó Ferenc 1974. 144. 23 Hunya Sándor 1979. 9. 24 A néprajzi anyag leírásakor a helységekre vonatkozóan az alábbi ()-es rövidítéseket használom: Almáskamarás (A), Mezőberény (B), Elek (E), Gyula (G). Nem jelölöm az irodalmi vonatkozásokkal is jelzett adataimat. Itt mondok köszönetet Hentz Lajos ny. tanár úrnak (Mezőberény) és dr. Illyésné Kernweisz Edda idegen nyelvi lektornak (Gyula) önzetlen, baráti segítségükért. 25 Mester György 1975. 149. 26 Hentz Lajos gyűjtéséből. 27 Mester i. m. 149.
