Bencsik János: Paraszti és mezővárosi kultúra a XVIII-XX. században (Miskolc, 1993)

NEMZETISÉGEK BÉKÉS-CSANÁDBAN

A BÉKÉS MEGYÉBEN ÉLŐ NÉMETEK JELES NAPI SZOKÁSAI MIHÁLY-NAPTÓL VÍZKERESZTIG (Etnikai elszigeteltségük és paraszti környezetük kölcsönhatásában) A Békés megyében élő németek által lakott településekről értekezvén Szabó Ferenc, e téma alapos ismerője, azt írja, hogy „történetünk több vonatkozásban feltárt és ismert".

1 Bár utóbb számos tanulmány foglalkozott a német nemzetiség hagyományos paraszti kultúrájával,

2 a velük való néprajzi törődés mégis indokolt és halaszthatatlan. Megokolható azért is, mert e szakmai publikációkban is már egy, a felbomlás utolsó szakaszát élő paraszti társadalom recens népi kultúráját kénytelenek szerbe-számba venni a szerzők; ahol nemcsak a kapitalizáció (és ezzel együtt a civilizálódás) fejtette ki (már a századfordulón is)

3 az átlagosnál erősebb tudatátalakító hatását, hanem ezen elszigetelt etnikai csoportok létét is meghatározó (esetenként sorsukat csaknem megpecsételő)

4 történeti folyamat is a hagyományos (német paraszti) kultúra megőrzése és ápolása ellenében munkált.

5 Békés megye mai közigazgatási területén az alábbi helységekben éltek a múlt század közepén, illetve a századforduló évtizedében abszolút többségben, illetve kisebb töredékként német nemzetiségiek:

6 Helység 1850-ben 1910-ben Helység összesen, fő ebből német % összesen, lő ebből német % Almáskamarás 1 022 981 95.9 2 116 1944 91.8 Békés város 18 211 196 1.08 26 875 162 0.6 Elek 1 759 1640 93.23 7 268 4839 66.5 Gyoma 7 806 372 4.7 11 699 596 5.09 Gyula 16 204 2542 15.6 24 284 1581 6.51 Németgyula, külön 3 558 2242 63.0 Mezőberény 8 579 2245 26.17 13 285 2977 22.4 A török pusztítások következtében néptelenné, lakatlanná vált Körös-Maros köze pusztásodott térségeire a magyarok, szlovákok, románok és szerbek mellett jelentős számú német ajkú telepes is szállott.

7 A szóbanforgó területek egyik új földesura, Ilarruckern János György birtokaira intézményesített (magánföldesúri) keretek között már a birtokbavételt követő években anyaországi - német - telepesek érkeztek. Gyulára a vállalkozó szellemű jobbágyok (miután 1723-ban jelentkeztek a földesúrnál) 1724-ben 1 Szabó Ferenc 1975. 37. 2 Különösen fontos Banner József, Mester György és Hentz Lajos munkássága a terület néprajzi feltárásában. 3 Banner József 1973/b 409. 4 Dávid Zvltán 1980. 93. 5 Úgy ítélem meg, hogy e vonatkozásban túlzottan is optimista Mester György álláspontja. Vö. Mester György 1975. 4. 6 Az 1850-es adatok Szabó Ferenc 1980., az 1910-es adatok a Magyar Statisztikai Közlemények adott évi népszámlálásából. 7 Ember Győző 1977.