Bencsik János: Paraszti és mezővárosi kultúra a XVIII-XX. században (Miskolc, 1993)
TISZA-MENTE ÉS A HAJDÚSÁG
A második számú kunyhó sár padkája és tűzhelye (balra) - A harmadik számú kunyhó tűzhelye (jobbra). ről. 4 Telepítésének gondolata a jobbágy felszabadítást követő, Ároktőn 1856-ban lezajlott birtokrendezés során vetődött fel. Az 1856. augusztus 24-én kelt tagosítási javaslatban ez áll: „A homokot (Előhomok határrész) a gyalogok - volt zsellérek - között 2 vékásonként kiosztani (javasolják)." Ebből azonban még nem derül ki az, hogy milyen céllal akarják kiosztani a kérdéses területet. Azt sem tudjuk, hogy hány volt zsellért érintene ez az akció. Az úrbéri egyezség szövegéből azonban megállapíthatjuk azt, hogy 42 volt úrbéres telket birtokló 135 gazdát, illetve 160 volt házas zsellért érintett a szóban forgó tagosítás. A szeptemberben is zajlott tagosítási per során kiderült, hogy „a házas zselléreknek legelői járandóságukba beszámítás képpen a Tisza Keszi határ felőli Homok dülő szántóföldekből két-két vékás (600 nöl) szántóföldet kihasítani fognak." Az egyezkedés tárgyát tehát a volt házas zsellérek (160 fő) részére biztosított, fejenként fél kat. h., összesen 80 kat. h. legelő képezte. A birtokrendezés eredményét rögzítő ároktői telekkönyvben 154 kétvékás (645 n.-öl) szőlőt jegyeztek be. Miért kaphatta az Irigyli nevet? A tagosítási per iratai között 1856. november 24-i keltezéssel egy jegyzőkönyv található, amelyben a következőket rögzítették: „Minthogy pedig ez alkalommal néhányan a telkes gazdák közül azon kérelmüket terjesztették elő, hogy szőlőültetés végett nékik is engedtetnék meg a volt úrbéres házas zsellérek részére legelőbe tudás képpen kihasítandó szántóföldek mellett szántóföld járandóságba betudás képpen néhány vékás földet szinte nyerhetni..." A bíróság utasítja a községi főbírót, hogy tudassa a telkes gazdákkal, hogy az engedélyt megadják, és „hogy a szőlőt ültemi akarók magukat jelentsék". E döntés értelmében 17 volt földes gazdának 11 kat. h. 803 n.-öl területet mértek ki. A részükre kiméit terület nagysága gazdánként változó, 656-1588 n.-öl között ingadozik. A birtokívekből az is megállapítható, hogy a szőlőt igényelt földes gazdák között kisnemesek is voltak. Onnan eredhet tehát az Irigyli elnevezés, hogy a volt zsellérek körében feltétlenül népszerű gazdasági megoldási megirigyelték a szántófölddel rendelkezők. Ma is így 4 Az idézett levéltári források egységesen a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Állami Levéltár, Miskolc, 37 804/1948. I. m. m. ad. II. Ároktő jelzet alatt találhatók.
