Bencsik János: Paraszti és mezővárosi kultúra a XVIII-XX. században (Miskolc, 1993)

KULTUR UNTER DEN BAUERN UND IN DEN MARKTFLECKEN WÄHREND DES 18-20. JAHRHUNDERTS (Auszug)

4. A mezővárosi környezet 143 5. A parasztok tárgyi ellátottsága a XIX. század közepén 145 A népi gazdálkodás, a paraszti életmód Battonyán 156 1. A belső telek és a lakóház 156 2. A gazdasági épületek a belső telken 162 3. A hagyományos paraszti állattartás 165 a) A szarvasmarha tartása 169 b) A lótartás 171 c) A juhtartás emlékei 172 d) A sertéstartás 173 4. A szarvasmarha-, a ló- és sertéstartás paraszti haszonvétele 174 5. Az aprójószágok tartása 179 6. Szántóföldi növénytermesztés 182 7. Népi táplálkozás 187 a) A paraszti kenyér Battonyán 187 b) A háztartás ételeiből 191 c) A tehéntej szerepe a népi táplálkozásban 193 Összegezés és tanulságok 196 TOKAJ-HEGYALJA TISZA-TOKAJ KIVÁLTS ÁGOLT VÁROSI TÁRSADALMA A KIRÁLYI KAMARA FŐHATÓSÁGA IDEJÉN (1715-től) 205 Elöljáróban 205 Épített környezet 212 Tokaj társadalma 1765-ben 226 Mária Terézia országos urbáriuma (1774) és vidéke 249 Osztályok, rétegek, csoportok a XVIII. században 270 1. A nemesek 270 2. A nemtelenek 284 3. A görögök 285 4. A kézművesek, kereskedők, kuffamtók 290 5. A zsidók 305 6. A muszkák 316 7. Jellegzetes társadalmi csoportok: kapások, szakmányosok, vincellérek, mecenzéfek, furmányosok és betyárok 319 8. A cigányok 330 Zárszó 332 KULTUR UNTER DEN BAUERN UND IN DEN MARKTFLECKEN WÄHREND DES 18-20. JAHRHUNDERTS (Auszug) 345