Bencsik János: Paraszti és mezővárosi kultúra a XVIII-XX. században (Miskolc, 1993)

Zárszó

ZÁRSZÓ Az ország központi térségeit az évszázados háborúskodások utóhatásaként egy mobil, hol - egészen a pusztásodásig - menekülő, hol pedig új otthont kereső népesség vándormozgalma jellemezte. A harcok elültével (1711) sem szűnt meg ez a nagyarányú népvándorlás, sőt időről időre felerősödni látszott. Az általunk tanulmányozott korszakra a jobbágyság mobilizálódása nyomta rá bélyegét. A túlnépesedett országrészekről, elsősorban a hegyvidékről tömegesen húzódtak a felszabadított vármegyék irányába a paraszü tömegek.

470 A vállalkozó szellemű parasztokat szívesen látták az újratelepített megyék földesurai, ezért nem ritkán idegen etnikumú közösségek is megjelentek.

471 Ez a népmozgás természetesen nem hagyta érintetlenül Hegyalját sem. Mikor a szabadon mozgó jobbágycsaládok, mikor pedig szökött jobbágyok gyarapították a lakosságot.

472 Ennek ellenére Tokajból alig tudunk visszakövetelt jobbágyról.

473 A parasztság megélhetésre számított, munkát keresett tehát. A kisnemesseg élettérre, szabadabb érvényesülésre vágyott, ahol és amikor nem volt kiszolgáltatva a közép- és főnemesség kénye-kedvének. A kézművesekre és kereskedőkre a hegyaljai mezővárosok gazdasági ígérete volt vonzással. A bő- séges munkaerő-kereslet vákuumként vonzotta a nincsteleneket. Egy részüknek valamilyen jogcímen sikerült is városba húzódni. Úgy véljük, mégsem volt véletlen, hogy a szomszédos hegyaljai települések közül Tokaj kiemelkedhetett, s névadó településsé léphetett elő. „Ezen Hegy allyának Tokaj az Czimere, Hegy allyai bornak ugyan hoppmestere."

474 Bár sem Patakkal, sem Újhellyel eredményesen nem vetélkedhetett. Az sem lehetett véleden, hogy az 1710-es években az újjászervezett uradalmi központot (prefectura) nem Tokajban, hanem Tarcalon építették ki. Mi taszíthatta a kamara urait? Talán Tokaj eleve polgárosultabb, mozgékonyabb, zajosabb társadalma? Vagy talán Tarcal vonzóbb lehetett nyugalmával, a hadak járása szempontjából is védettebb, eleve biztonságosabb? A polgárosodás biztosítékai előbb a görögök lehettek. Gazdasági erejüket, szerepüket a város főutcáján épített kereskedőházaik bizonyíthatják. Majd fokozatosan teret nyertek a zsidók, s alig több mint egy fél évszázad alatt felválthatták a görögöket. E társadalmi hatások eredője egy tarka, sokszínű világ; Tokajban rendkívül vegyes, végletektől nem mentes népesség élt, dolgozott, próbált meg az élet számos területén érvényesülni. Tokaj társadalmának tanulmányozása hálás téma egy történész számára. Nekem pedig kötelességem is, hiszen otthont adott, kenyeret biztosított, s talán nem túlzás, ha írom, hogy fogadott gyermekévé lettem. 470 Szabó István 180-1. 471 Balassa Iván 1973. 285-320. 472 Bársony István 30. Tanulmányában több családfőt sorol fel, akik Tokajba települtek be 1703— 1720 között. 473 „... vévén a T(ekin)tetes Ur levelét, mostan Tokai lakos Takács Tamás eránt, akit is Bessenyei András ur jobbágyának tartya... de elé nem kaphatván őtet, amint mostan is Golopon Vay Óbester urnái vagyon..." ZmL. törvénysz. ir. 1781. 474 Debreczeni Ember András 1987.