Bencsik János: Paraszti és mezővárosi kultúra a XVIII-XX. században (Miskolc, 1993)

TOKAJ-HEGYALJA

Gyakran a tulajdonos lakóházában, kúriájában lakott a vincellér. Világi Mihály 54 éves „vincellér Gróf Gyulay ő Méltósága szőlleinek vintzellérje lévén, azon uraság cur jajában tartózkodott".

422 A vincellérek díjazására jó példa egy 1825-ös eset, amikor „Nemes Kolos Mihály volt vinczellérjével össze szóllalkozott... Molnár István mondta Kolos Mihály úrnak szolgáltam az urat, vincellérje voltam. De elloptad a dohányomat! így Kolos Mihály. Molnár tromfolt: Nekem az úr nem fizetett mikor vinczellérje voltam csak 1 véka paszulyt, 1 véka lencsét! B....m a lelkedet, hajó lettél volna, fizettem volna! Az úr (ti. Kolos) csak a szegényekét kívánja!"

423 d) A mecenzéfek lakóhelyük után vették elnevezésüket. Fényes Eleknél azt olvashatjuk, hogy volt „Alsó-Meczenzéf és Felső-Meczenzéf'. Bizonyosan a számításba vehető település az utóbbi, melyről szerzőnk ezt írta: „... német-tót mezőváros, Abaúj megyében, az elébbeni városhoz 1/4 órányira. 1949 kath. lakja. Kath. paroch. temploma. E két város német város lakosai hihetőleg Stájer és Bajor országokból költöztek be, s szavok ejtése oly durva és különös, hogy más rokon ajkúak alig érthetik meg. Egyébiránt fáradhatatlan munkás emberek, s vagy az itteni számos vashámorban dolgoznak, vagy kazánokat, patkókat és más vasmíveket készítenek; kézi mesterségeket folytatnak. Továbbá leghíresebb útcsinálók egész hazánkban, sőt a posványok kiszárításában is ügyesek, s innen ritkán szoktak otthon lenni, hanem a földmívelést asszonyaik űzik."

424 „Az abaúji mecenzéfiek, pontosabban felsőmecenzéfiek (tevékenységével Balassa Iván foglalkozott) nélkül pedig egy-két évszázaddal ezelőtt, de talán még korábban is, nem eshetett meg valamirevaló méretű útépítés, csatomaásás, mocsárlecsapolás, veremvájás vagy éppen nagyobb méretű talajegyengetés. A mecenzéfiek a kubikusok előfutárai voltak s a róluk való megemlékezést nyugodtan fűzhetjük (az idevonatkozó munkákhoz)."

425 Megállapította Balassa, hogy amikor a bányászat hanyatiani kezdett, ettől kezdve egyre többen adták magukat földmunkára és zsindely faragásra. A fent felsorolt tevékenységi formákat már a Borovszky-féle vármegye monográfiaszerzői megtoldották azzal, hogy „a Hegyalja magaslatait terraszozták".

426 Balassa egy tállyai, egy sátoraljaújhelyi és két pataki idevonatkozó forrással bizonyítja a mecenzéfiek hegyaljai jelenlétét. Mi a továbbiakban néhány tokaji példával gazdagítjuk e felsorolást, jelezvén ezzel, hogy a mecenzéfiek történelmi-gazdasági szerepe Hegyalja déli részén sem hanyagolható el. Forrásainkban több alkalommal felbukkannak a mecenzéfiek. Tokajban is különböző földmunkákon dolgoztak. A római katolikus egyház anyakönyveiben többször találkozhatunk nevükkel. 1798-ban Fazekas alias Volf Mihály 18 éves mecenzéfi kőműves kötött házasságot a helybeli Vásárhelyi Zsuzsannával. Majd 3 halálesetről olvashatunk a megsárgult matrikula lapjain: 1801-ben Nader János 50 éves, felső-mecenzéfi származású, 1805-ben Fedor Mihály ugyancsak felső-mecenzéfi, 37 éves zsindelykészítő s végül 1806-ban Ajben Mátyás 64 éves mecenzéfi elhunytát jegyezték fel. Tokajban is megtalálhatjuk a mecenzéfi munkásokat útcsináláson,

427 mások szőlőhegyek árkait igazították.

428 Gedeon András 40 éves felső-mecenzéfi lakost fogva tartották. Szerinte ennek oka: „Azért vagyok fogva - vallotta -, hogy az árokbul el szökött a 422 Uo. 1820. No. 30. 423 Uo. törvénysz. ir. 1825. 424 Fényes Elek 1851. ID. k. 75. 425 Balassa Iván 1959. 287-291. 268. 426 Borovszky Samu 1896. 427 ZmL. Consc. VI. 2. 1761. 428 Uo. törvénysz. ir. 1781.