Bencsik János: Paraszti és mezővárosi kultúra a XVIII-XX. században (Miskolc, 1993)

TOKAJ-HEGYALJA

sére, valamint a szőlőszedésre és borkészítésre fogadjon fel a magyar népből való vincelléreket és szőlőmunkásokat, akik kötelesek legyenek mesterségükre oktatni az önnel küldött embereinket". A cári ukáz által létrehozott félkatonai alakulat 35 főből állott, melyben benne foglaltatott a korábbi megbízott és a helyi viszonyokat alaposan ismerő Visnyevszkij és további 7 embere is. Azt nem tudjuk, mikor érkeztek Tokaj-Hegyaljára, arról van tudomásunk, hogy 1745 őszén már Tokajban voltak. Működésükről 1797-ben tesznek említést utoljára, s a következő évben (1798) elutaztak a Bizottság még Tokajban tartózkodott A tokaji nemesség pecsétjének rajza 1827-ből is NoS) ez alig tobbj minl egy fél évszázad. A Borvásárló Bizottság hegyaljai működéséről számos történeti leírásból értesülhetünk.

389 Egyebek mellett Fényes Eleknél is olvashatunk róla. „Bodrog-Keresztúr(ban) II. Katalin orosz czárnő idejétől fogva egész 1800-ig egy orosz katonacsapat tanyázott itt, s az udvar számára a borokat ez vásárlotta össze."

390 Időzzünk még egy kicsit a cári ukáz által megtervezett, s forrásaink tanúsága szerint meg is valósított gazdasági törekvések részletezésénél. így fogalmazott a Visnyevszkijnek címzett „rendelet": „Szerezzen továbbá alkalmas helyeken saját pincéket, valamint a borkészítéshez szükséges felszerelést. Amennyiben az ön által haszonbérelt szőlők termése nem tesz ki évi 500 antalt, úgy más tulajdonosok legjobb szőlőskertjeinek terméséből vásárolja össze a hiányzó mennyiséget.

391 Amely esztendőben pedig különlegesen jó bor terem, ezekben vásároljon még többet a legjobb borokból; ezek a kiváló minőségű újborok majd Oroszországban érlelődnek óborrá."

392 A század közepére tehát a bizottság berendezkedett a termelésre, illetve a termeltetésre. Visnyevszkij a magyarországi felső körökben való tájékozódása után a dolgot megtanácskozta helyi bizalmasaival. A hegyaljai viszonyokat kiválóan ismerő Leschinsky József kassai borkereskedővel, s hozzálátott az ügyletek megkötéséhez. Az első záloglevél 1746. május 21-én készült Tokajban, ebben csepei Zoltán István 950 magyar forintot kölcsönképpen felvett Visnyevszkijtől, s biztosítékul lekötötte a Melcgoldalon lévő szőlőjét 15 évre. Tarcalon is zálogolt egy szőlőbirtokot 300 ft-on. Még ugyanez évben Körmőczy Simon Zsoltár-hegyi szőlőjét zálogosította el. Anélkül, hogy tovább 389 Uo. 149. 9. sz. jegyzete. 390 Fényes Elek 1851. II. 207. 391 Bogdán István 1987. 392 Tardy Lajos 1963. 31.