Bencsik János: Paraszti és mezővárosi kultúra a XVIII-XX. században (Miskolc, 1993)

TOKAJ-HEGYALJA

Sor­Gy ermekek (száma) Szol gák szám fiú leány férfi nő Származás 29. _ _ _ _ ­30. 1 1 ­­­31. ­­­­­32. 2 1 ­­­33. 1 2 ­­­34. ­­­­­35. ­2 ­­­36. 2 1 ­­­37. 2 ­­­­38. ­­­­­39. 2 ­­­­40. 3 ­­­­41. ­­­­­42. ­2 ­­­43. 2 2 ­­­44. 1 5 1 1 Kalló, Beitek? 45. 2 2 1 1 Halatovitz 46. 3 3 ­­­47. ­2 ­­­48. ­1 ­­­49. ­­­­­50. 3 ­­­51. 2 3 ­1 Keresztúr 52. ­1 ­­­53. 2 1 1 1 Tarcal 54. 3 1 ­­­55. 2 1 ­­­56. ­­­­­57. ­1 ­­­58. ­4 ­­­59. ­1 ­1 Szerencs 76 65 5 13 (Megjegyzés : a 2., 4., 15., 24. sorszám alatti személyek nőtlenek.) Az összeírást értékelve mindjárt megállapíthatjuk, hogy az itt szereplő 59 férfi közül 4 nődén, ezek természetesen nem alkottak önálló háztartást. Közülük is 2 esetben beje­gyezték, hogy mely háztartáshoz tartozott, valószínűen termelő tevékenységet folytattak. Jakab Márton valószínűen (24. sz.) a székgazdánál kapott szállást, noha erre az összeírás nem utal. Kérdésünk az, hogy teljes-e az összeírás, vagy maradtak-e ki ebből is? A bemutatott 1820-as forrásunk önmagában is tanulságos lehet. Ha azonban egybe­vetjük az 1841/42-es összeírással, akkor még szembeödőbbek a tanulságok. Mindenek­előtt leszögezhetjük, hogy a most elemzendő 2 összeírás nem azonos szempontok alapján készült. Van némi eltérés közöttük. Elemzésük így nem vezethet el a teljes képhez, amely a zsidóközösséget jellemezte. Mégis eredményeink fontosak lehetnek, hiszen egyelőre lényeges fogódzók, melyek rendelkezésünkre állanak ahhoz, hogy a XIX. század első felében létezett tokaji zsidóközösséget bemutassuk, s majd megítélhessük az így nyert kép alapján.

Next

/
Thumbnails
Contents