Bencsik János: Paraszti és mezővárosi kultúra a XVIII-XX. században (Miskolc, 1993)

TOKAJ-HEGYALJA

(2713 fő

292

) melleti 40 falu lakosságát, összesen 79 902 főt vonzott. A kereskedelem (általánosságban fogalmazva) mint az egyik tevékenységi forma, alapvetően két csoportra osztható, éspedig amikor a saját maga (és üzeme) által megtermelt, előállított árut értékesít (I. típus), vagy pedig árut vásárol azzal a céllal, hogy akár helyben, akár máshová szállítva haszonnal adja el (II. ü'pus). Tokajban is fellelhető volt mindkét típusa a kereskedelemnek. A közvetítő kereskedelem bizonyos (a felvásárláshoz szükséges) tőkepénzt tételezett fel. Aki elegendő tőkével nem rendelkezett, az kölcsönt vett fel.

293 Nem ritkán társaságot alkottak, hogy a megfelelő összeget előteremthessék. Előfordult, hogy nem azonos a társaságba állottak közösbe adott tőkéje, ilyenkor az elszámolás nem kis bonyodalommal járt.

294 Természetesen annak, akit elfogadtak kereskedőpartnernek, annak kölcsönbe is adhatták az áruL Erre is voltak példák Tokajban. Két 1820-as példát idézhetünk.

295 Igen tanulságos lehet Funck Edmund János kereskedő esete, aki elhunyva, tekintélyes kölcsönt hagyott özvegyére, Dsida Anna asszonyra.

296 Megjegyezhetjük, hogy az Az ún. ,, Gene ralis-ház" Kossuth téri homlokzata 292 Ez téves adat lehet, mert 1780-as években már 2942 főre rúgott Tokaj népessége. 293 ZmL. tan. ül. jkv. 1806. No. 226., törvénysz. ir. 1771., tan. ül. jkv. 1806. No. 42., 1804. No. 36., 126., 1813. No. 61. 294 Uo. 1800. No. 38. 295 Uo. 1820. No. 63. Molnár József Prokop Gaspar szolnoki kereskedőtől az alábbi árukat Vég fain Rumberger Gyoltsos 100 Rft Kozimir sapka 10 " 7 1/2 rőf kér zsanet Strafos 30 " 7 1/2 rőf zöld Czitz 27 " 11 rőf vörös Rojt 11 " 1 D(arab) módi Piuet vejtzi 9 " 5 D(arab) folyás Piuet vejtzi 10 " 3 D(arab) keszkenő 9 " 2 D(arab) fain Borotva 14 " 1818. 15. június fel vettem 222 " 296 1820. No. 112.