Bencsik János: Paraszti és mezővárosi kultúra a XVIII-XX. században (Miskolc, 1993)

TOKAJ-HEGYALJA

3. E csoportok mellett egy töredéket külön is meg kell említenünk, s ezek a „görög nemesek". Bár származásuk kétségtelen, ők azonban már beilleszkedtek a magyar nemesi társadalomba.

176 Tokajban a legjelesebb képviselői a Karácsony család tagjai voltak. De megemlíthetjük Bimbó Lázárt és családját is. Megjegyezhetjük, hogy e csoport tagjai többnyire áttértek a római katolikus vallásra.

177 Bár érdekes módon mutatkozik meg hitéleti különállásuk továbbra is. A Tokajba telepedett jobbágyok között természetesen akadtak olyan személyek, akik - valamilyen oknál fogva - nemességüket vesztett családok sarjai voltak. Amikor aztán egy szabadabb, privilegizált környezetbe, társadalmi miliőbe kerültek, nyilvánvalóan merülhetett fel armálisuk visszaszerzésének szüksége. Ongi Kis István vallotta például, hogy ,azért küldtük a szolgát Bújra, hogy ő is jöjjön Károlyba velünk? Nemes levelünk kikeresésére..."

178 Ugyanerről tudósítanak más források is, amikor Szombati József Kallóba indul, vagy Kolos Mihály nemességéről szólnak.

179 Az ortodox egyház épülete az 1986-os felújítást követően 176 Bencsik János-Veres László 1989. 177 Lásd a Bimbó Lázár családról leírtakat! „Városunkban lakó Nemes, V(itézlő) Bimbó Lázár János úr telké"-ról esik szó, 1755-ben a város „Becsükönyvé"-ben. 1764-ben Bimbó Lázár János házát Palugyai János megvásárolta. ZmL. ir. 1764. 178 ZmL. törvényszéki iratok, 1781. 179 Uo. Smol Jakab kereskedő panasza szerint: „Az elmúlt tavaszszal Szombati József a maga nemességének keresésében fáradozván engem a Kálióba való menetelére szekeresnek meg fogadott..." tan. ül. jkv. 1808. No. 2. Máskor a város magisztrátusa hozott elmarasztaló döntést, mert „Nemes Kolos Mihály, még nemességének megnyerése előtt való időről portioba 20 Rhenes fr-tal adós lévén". Tan. ül. jkv. 1808. No. 103.