Bencsik János: Paraszti és mezővárosi kultúra a XVIII-XX. században (Miskolc, 1993)

TOKAJ-HEGYALJA

39. 40. 41. 42. 43, 44. 45, 46 47, 48. 49 50, 51, 52 53, Sass Antal Báró ötvös úr Újhelyi György özvegye Kefala János úr Palugyay József úr Karakas János özvegye Lippay András Zámbori úr örökösei nemes Pap örökösök Kelemen Mihály Kökényesdy Mihály Pap Mihály az Alsóvárosban Vrablanszky Mihály Tar János Tonauer Ferdinánd az Alsóvárosban 1/2 1/2 1/2 1/2 1/2 1/2 1/2 1/2 1/2 1/2 1/2 1/2 1/2 (Megjegyzés: a rovatolás a kaszáló rétről a következőket tudakolja, „telki állományú rét, melyet mindig, ritkán (vagy) sohasem lehet kétszer kaszálni." Tokajban a sohasem rovatba kerültek a számok.) E forrásunk (melyről az előzőekben már egyet s mást el is mondottunk) az 1777-es urbárium. Érdekes az, hogy a Mária Terézia-féle 1774-es urbárium után 3 évvel keletkezett. Sokkal színesebbnek bizonyul, mint az előbbi (1774). Szám szerint 250 házas, 12 házadan zsellért, 8 urasági szolgát és 53 tétel alatt 49 kisnemesi családfőt lajstromoztak. Ez összesen 319 háztartás, melynek 15,36%-át alkotta a kisnemesseg. A jelen (1777) urbárium szerkesztőinek célja az lehetett, hogy összeíratták a Tokajban lévő taksás házakat, illetve az ilyen lakóházak tartozékaiként szerepeltetett kaszálórétet. A kaszálórétet, miután kiszakasztották a város vezetőit (a főbírót, a főkapitányt) illető részt, évente újraosztották a házzal rendelkezők között. Hogy az összeíráskor nem a személyek, hanem a telkiállományú belső fundusok (talán taxás házak) voltak az irány adóak, mutatja az is, hogy bejegyezték az urbáriumba nemcsak az egyházi rendek (piaristák, baziliták), hanem „B(áró) Ötves" telkét is, melyekhez szintén 1/2 rét használati jog társult. Ezzel összhangban van a több alkalommal előforduló „D" betű is, melyet „dominus", „úr" jelentésben oldottunk fel. A „spect" kezdetű megjegyzés pedig egyenesen „méltóságos úr" jelentést hordozhatta. Ebben az urbáriumban szereplő névsor sem tekinthető teljesnek. Néhány személy hiányzik belőle. így hiába tudjuk, hogy az ún. „görög nemesek", mint a Karácsony család tagjai, továbbá Lázár Bimbó és mások a város lakói voltak, nevüket nem találjuk benne. A sótisztek talán azért nem szerepelnek, mert „állami" lakásban laktak. AZ 1774-ES ÚRBÉRI ÖSSZEÍRÁSBAN FOGLALT MEZEI JÓSZÁGOKAT (FUNDUS) JELENLEG BIRTOKLÓ NEMESEK ÖSSZEÍRÁSA (1789) A nemes személy neve és tiszte Leer Károly sótiszt A szőlőt eladó jobbágy neve, az eladás éve Amberger József 1785 Erdei Szabó Mihály 1782 Vámosi Mihály 1788 Szilágyi Nagy János 1786 (örökösei) Terület kapásban 8 szőlő 9 szőlő 2 szőlő 9 szőlő Jezerniczky József sótiszt Andravics János 1783 Csenálosi János 1782 1 kert 3 szőlő