Bencsik János: Paraszti és mezővárosi kultúra a XVIII-XX. században (Miskolc, 1993)

TISZA-MENTE ÉS A HAJDÚSÁG

Mártonfalvy Kajetan Szitás Márton 200 ökörrel, 100 ökörrel ! legeltette az általa bérelt pusztát. Nevükkel és gazdasági tevékenységükkel a hajdúvárosok gazdálkodásának tanulmányozása közben is találkozhatunk. Tudunk arról, hogy Hajdúböszörmény és Hajdúnánás város magisztrátusa, mint a gazdasági élet szervezője tenyészállatokat (méneket és bikákat) cserélt vagy esetenként vásárolt egyik vagy másik nagy állatkereskedőtől.

7 Közülük egyesek hosszabb ideig, mások csak néhány évig szerepelnek forrásainkban. így Jakabffy Kristóf egy emberöltőn át bérelte a balmazújvárosi legelőt.

8 A Szitás család több tagját úgyszintén évtizedekig említik a levéltári anyagban.

9 Ehhez hasonló gazdálkodási gyakorlatról értesülhetünk Békés megyéből is, ahol a lakatlan, nagy kiterjedésű pusztákat eleinte görögök, bolgárok és örmények vették bérbe. „A kamarai puszták főképp örmény bérlőinek birtokában az összeíráskor: 1796-ban 12 128 db marha volt."

10 A rendelkezésünkre álló három (1796-os, 1799-es és 1802-es) pásztorösszeírás adatai alapján pedig a már említett jeles sőretartók által alkalmazott pásztornépség összetételét, származását és migrációját tisztázhatjuk meglehetős pontossággal.

11 Már az összeírás adatainak átolvasásakor szembeötlik az a tény, hogy a XVIII-XIX. század fordulóján a legjelentősebb sőretartó Jakabf(f)y Kristóf Balmazújváros határában. Alkalmazottainak jegyzékéből az is kiolvasható, hogy a Nagyhorton állattenyésztő majorja volt. Mellette a Szitás család jelentős; képviselői e korban Bogdány és Kristóf, továbbá Mártonfalvy (Mártonfy) Kajetan a nagy sőretartó. Az összeírások azonban több debreceni, egy jelentős nyírbogdányi, sőt helybeli sőretartókat is tartalmaznak. Az utóbbiak társadalmi hovatartozásuk szerint jobbára középnemesi, illetve Debrecen esetében minden bizonnyal cívis családok. Akad közöttük egy izraelita (Mesko Isák) is. A Jakabffy, a Mártonfy és a Szitás család eredete idegenbe vezet, minden valószínűség szerint örményekkel van dolgunk.

12 A sőretartók által foglalkoztatott pusztaiak, elsősorban is a sőrések etnikai összetétele meglehetősen tarka képet mutat. Különösen a gazdag, örmény eredetű sőrések szolgálatában vannak vegyes etnikai összetételű pásztorcsoportok. Az erdélyi vármegyék (Szolnok-Doboka, Kolozs, Belső-Szolnok, Szatmár, Kraszna) mellett Szebenszék, továbbá közelebbi helységek, mint Bihar, Békés, Külső-Szolnok, Szabolcs és a Nagykunság falvai, de a hajdúvárosok is szerepelnek szülőhely gyanánt ezekben az összeírásokban. A közvetlen környékbelieket, kiknek a száma meglepően kevés, elsősorban a debreceni tőzsérek alkalmazzák. 7 Hajdú-Bihar megyei Levéltár (a továbbiakban HBML) Hajdúböszörmény város jkv. 35. kötet 1831. No. 157. 8 Jakabf(f)y Kristóf neve már az idézett 1770-es nemesi összeírásban is szerepelt, ettől kezdve folyamatosan vannak adataink róla 1802-ig. 1793-ban is a haszonvételt bérlők között szerepel Szitás Márton, Szentpétery János és Mártonfy Kajetan mellett. SzSzML fasc. 9. No. 634. 1793-as nemesi összeírás. 9 Közülük a Bogdány, Kristóf és Márton mellett egy hajdúnánási vétel kapcsán Domokost említik a források. HBML Hajdúnánás város jkv. 12. kötet No. 894. 124. 10 Implom József'1971. 180, 181. 11 Itt köszönöm meg Balogh István kedves bátyámnak a pásztorösszeírásokkal kapcsolatos segítségét. 12 Goncza László 1895. 377.