Bencsik János: Paraszti és mezővárosi kultúra a XVIII-XX. században (Miskolc, 1993)

TISZA-MENTE ÉS A HAJDÚSÁG

Mártonfalvy Kajetan Szitás Márton 200 ökörrel, 100 ökörrel ! legeltette az általa bérelt pusztát. Nevükkel és gazdasági tevékenységükkel a hajdúváro­sok gazdálkodásának tanulmányozása közben is találkozhatunk. Tudunk arról, hogy Haj­dúböszörmény és Hajdúnánás város magisztrátusa, mint a gazdasági élet szervezője tenyészállatokat (méneket és bikákat) cserélt vagy esetenként vásárolt egyik vagy másik nagy állatkereskedőtől. 7 Közülük egyesek hosszabb ideig, mások csak néhány évig sze­repelnek forrásainkban. így Jakabffy Kristóf egy emberöltőn át bérelte a balmazújvárosi legelőt. 8 A Szitás család több tagját úgyszintén évtizedekig említik a levéltári anyagban. 9 Ehhez hasonló gazdálkodási gyakorlatról értesülhetünk Békés megyéből is, ahol a lakatlan, nagy kiterjedésű pusztákat eleinte görögök, bolgárok és örmények vették bérbe. „A kamarai puszták főképp örmény bérlőinek birtokában az összeíráskor: 1796-ban 12 128 db marha volt." 10 A rendelkezésünkre álló három (1796-os, 1799-es és 1802-es) pásztorösszeírás ada­tai alapján pedig a már említett jeles sőretartók által alkalmazott pásztornépség összeté­telét, származását és migrációját tisztázhatjuk meglehetős pontossággal. 11 Már az összeírás adatainak átolvasásakor szembeötlik az a tény, hogy a XVIII-XIX. század fordulóján a legjelentősebb sőretartó Jakabf(f)y Kristóf Balmazújváros határában. Alkalmazottainak jegyzékéből az is kiolvasható, hogy a Nagyhorton állattenyésztő ma­jorja volt. Mellette a Szitás család jelentős; képviselői e korban Bogdány és Kristóf, továbbá Mártonfalvy (Mártonfy) Kajetan a nagy sőretartó. Az összeírások azonban több debreceni, egy jelentős nyírbogdányi, sőt helybeli sőretartókat is tartalmaznak. Az utób­biak társadalmi hovatartozásuk szerint jobbára középnemesi, illetve Debrecen esetében minden bizonnyal cívis családok. Akad közöttük egy izraelita (Mesko Isák) is. A Ja­kabffy, a Mártonfy és a Szitás család eredete idegenbe vezet, minden valószínűség szerint örményekkel van dolgunk. 12 A sőretartók által foglalkoztatott pusztaiak, elsősorban is a sőrések etnikai összeté­tele meglehetősen tarka képet mutat. Különösen a gazdag, örmény eredetű sőrések szol­gálatában vannak vegyes etnikai összetételű pásztorcsoportok. Az erdélyi vármegyék (Szolnok-Doboka, Kolozs, Belső-Szolnok, Szatmár, Kraszna) mellett Szebenszék, továb­bá közelebbi helységek, mint Bihar, Békés, Külső-Szolnok, Szabolcs és a Nagykunság falvai, de a hajdúvárosok is szerepelnek szülőhely gyanánt ezekben az összeírásokban. A közvetlen környékbelieket, kiknek a száma meglepően kevés, elsősorban a debreceni tőzsérek alkalmazzák. 7 Hajdú-Bihar megyei Levéltár (a továbbiakban HBML) Hajdúböszörmény város jkv. 35. kötet 1831. No. 157. 8 Jakabf(f)y Kristóf neve már az idézett 1770-es nemesi összeírásban is szerepelt, ettől kezdve folyamatosan vannak adataink róla 1802-ig. 1793-ban is a haszonvételt bérlők között szerepel Szitás Márton, Szentpétery János és Mártonfy Kajetan mellett. SzSzML fasc. 9. No. 634. 1793-as nemesi összeírás. 9 Közülük a Bogdány, Kristóf és Márton mellett egy hajdúnánási vétel kapcsán Domokost említik a források. HBML Hajdúnánás város jkv. 12. kötet No. 894. 124. 10 Implom József'1971. 180, 181. 11 Itt köszönöm meg Balogh István kedves bátyámnak a pásztorösszeírásokkal kapcsolatos segít­ségét. 12 Goncza László 1895. 377.

Next

/
Thumbnails
Contents