Bencsik János: Paraszti és mezővárosi kultúra a XVIII-XX. században (Miskolc, 1993)
TOKAJ-HEGYALJA
Maradjunk továbbra is a/, egyházi épületeknél, s következzék a görög katolikus templom. A rendelkezésünkre álló források szerint a ma is álló épület - természetesen kisebb-nagyobb átalakítások előtt - már a XVIII. század közepén állhatott. Hodinka Antal forrásgyűjteményének felhasználásával ismerhetjük meg az eklézsia e korabeli történetét, melynek fő vonulata csaknem bizonyosan az épületek sorsával párhuzamosan futhatott. Nála olvashatjuk, hogy 1784-ben Gregorovics Mihály parochus „Pro Memoriae" elnevezéssel jelzett egyházi krónikát szerkesztett. 45 Megtudhatjuk, hogy e század elején egy fatemplom állott a város északi szögletén, amely 1729-ben leégett. 1731-ben kezdtek az új, immár kőtemplom építésébe, melyet az 1750-es években már használhattak. Ekkortól csupán további csinosításra kellett gondolniuk a görög katolikusoknak. Ezek lehettek az oltár (ikonoztáz), szószék, festmények, harangok. Érdemes azért figyelmet szentelni azoknak a forrásoknak, amelyek különbözőképpen nevezték a görög katolikus egyházat és templomát. írtak a „gréci rítusú" egyházról, előfordul azonban rusznyák templomként is (1730), sőt görögkeleti egyesült rutén templomként is emlegették (1770). Csak erre az épületre vonatkozhatott egy 1766-os adatunk is, amely egy panaszos beadványból való: „... mivel a Sóházon alól való és az orosz czerkóval által ellenben fekvő gyümölcsös kertek fel nem osztattak... (ti. annak) semmi hasznát nem vették, mert annak gyümölcsét ellopják" 46 Más forrás szerint az egyik kézműves mester „az orosz plébános úrhoz ment, Templomnak építése végett, és az harang felől" - melyből kitűnik, hogy ekkortájt is kisebb, esetleg nagyobb építést végeztettek az egyház templomán 47 Fontosnak tartjuk szóba hozni a görög katolikus egyház megkülönböztetésérc használt, korabeli terminus technikusokat, mert azt tapasztalhatjuk, hogy a honismeret szakemberei körében máig zavar uralkodik köröttük. A népnyelvben használt orosz, oroszok nevezet alatt értett görög katolikusokat többen tévesen azonosították az orosz borvásárló bizottsággal, pontosabban a cár céljainak szolgálatára Tokajba rendelt katonai kolónia tagjaival. 48 E termelést szervező és a borszállítást irányító kolóniáról később részletesen szólunk, kiket a köznyelv muszkáknak nevezett. Az orosz utca, az orosz templom (stb.) elnevezés alatt a ruszin eredetű görög katolikusokat, illletve általuk sűrűbben lakott utcát, templomot értették. Gondoljunk csak arra, hogy más településen is „orosz" illetve „olá" jelzővel különböztették meg a ruszin és a román eredetű görög katolikus közösségeket egymástól is, és a más valláson lévőktől is 49 Rangos épületnek számíthatott az ortodox templom is, amely architektúrája révén beleilleszkedett a nyugati keresztény templomépítészet világába. 50 Mind az ortodox egyház, mind az ortodox templom története körül valamely bizonytalanság tapasztalható. Példaként említhetjük a Mosolygó-féle monográfiát, ahol a szerző és a szerkesztő nem tett lényegbeli megállapítást az ortodox egyház történetével kapcsolatban. 51 Itt kell szól45 Hodinka Antal 1989. 208-241. 46 ZmL. törvényszéki iratok. 1766. Itt kell megjegyeznünk, hogy a szövegrészletben előforduló ,,a Sóházon alul való" kifejezés értelmezése közben felvetődik a sóház helyének topográfiai dilemmája is, miután ekkor (1766) a város északi végében (is) kellett lenni egy sóraktárnak. Frisnyák Sándor 1985. 136. Borovszky Samu: Zemplén vármegye. 47 Uo. 1782. 48 Bencsik János 1986/a. 2. 86-88. 49 Ilyen települések egyike lehet Nagyláta (Hajdú-Bihar m.), ahol oláh és orosz temploma van a görög katolikusoknak. 50 Karpáthi László 1987. 66. 51 Mosolygó József 1930. 74-76.
