Bencsik János: Paraszti és mezővárosi kultúra a XVIII-XX. században (Miskolc, 1993)

TOKAJ-HEGYALJA

a pálosok tokaji monostora. Meg kell jegyeznünk, hogy az 1476ban újjáalapított pálos monostorról több forrásban úgy szólnak, mint „a Tokaj közelében emelt" fontos objektumról.

32 Tehát nem a város középpontjában! Mindenesetre a pálosok tevékenysége remete életük, gazdálkodásuk gyakorlata is ellentmondani látszik annak, hogy monostoruk centrumban épült volna.

33 A pálosok tokaji monostora talán átvészelte a török kort, legalábbis nem pusztult el teljesen, miért is az 1668-as metszeten egy kiemelkedő, gótikus épületként ábrázolták. Bizonyára a pusztulás elsősorban a rend tagjaira vonatkozhatott. Kolonich Lipót érsek a következő század elején Észak-Magyarországon 12 pálos kolostort íratott össze, s közöttük találjuk a tokaji monostort is.

34 A rend nem települhetett újra Tokajba, miért is 1756 táján a királyi uradalom intézői kocsmát építettek a tokaji monostor helyén (!). Ezért az 1760-as szemle során itt vendégfogadót találtak.

35 Az épület sorsa azonban túl egyszerűen alakult volna. Ma úgy tudjuk, hogy az 1711-ben Tokajba telepített kapucinusoknak egy évtized elég volt ahhoz, hogy berendezkedjenek.

36 A tokaji Kopasz-hegy és környéke a II. József-féle katonai felvételről (1784). 32 Bandi Zsuzsanna 1988. 686. 1476-ban Zápolya Imre „Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére Thokai mezőváros közelében, a Bodrog folyó kikötőjében a pálosoknak kolostort alapított és annak (...) Tardost adományozta". 1487. „... Thokai közelében lévő kolostorban..." 1497. „... iktassa be a Thokai közelében alapított pálos rendi kolostort (szent Anna) Tardos birtokába..." 33 Kisbán Emil 1938. II. 1940. 20. 34 Kisbán Emil 19., 30. 35 Kisbán Emil 1940. II. 20. 36 Szabó József 1989. 151-161.