Bencsik János: Paraszti és mezővárosi kultúra a XVIII-XX. században (Miskolc, 1993)
NEMZETISÉGEK BÉKÉS-CSANÁDBAN
ráolvastak." 284 A beteg tehén tőgyét kilenc rongybábuval megkenték és kidobták a keresztútra a bábukat. Aki felvette, vagy átlépett rajtuk, az betegedett meg. 285 Itt is megemlítem, hogy ha késsel aprították a kenyeret a tejbe, akkor kihasadozott a tehén tőgye. Ha fecske repült el a tehén hasa alatt, 2-3 napig véres volt a teje. Utána azonban gyógyítás nélkül elmúlott a baj. 286 A tehénistálló küszöbére talált lópatkót szegeltek, hogy így is védjék a tehenet a rontástól. Azt mondották, hogy annak az asszonynak szeplős gyermeke szüleük, aki mosatlanul viszi haza a kölcsönkért tejesköcsögöt. 287 A lányok fejés közben vagy azt követően tejhabbal bekenték az arcukat. Ettől fényes és finom lett a bőrük. ÖSSZEGZÉS ÉS TANULSÁGOK Alapvető feladatomnak azt tekintem, hogy Battonya népének életét úgy mutassam be, amiként falusi közösséggé szervezte a munka, a termelő tevékenység. E paraszti társadalomnak, tanulmányomból kitetszően sajátos jellemzője volt és maradt is a felszabadulás körüli időkig etnikai összetettsége, illetve ebből eredően több komponensü népi kultúrája. Mindenekelőtt lássuk a település nemzetiségi összetételének alakulását a tanulmányozott harmadfél-két évszázad alatt. Táblázat Battonya népének nemzetiségi összetételéről: Évek Szerb Magyar Román Szlovák Egyéb %-ban 1771 73,2 2,34 10,9 13,5 * 1801 62,3 3,9 21,9 11,9 * 1850 30 45 21 2.1 1,9 1910 20 65 14 1,3 1920 17,9 60 12,3 1930 12,5 77 9 1.5 (* kikövetkeztetett adatok.) A felsorolt adatokból egyértelműen megállapítható a szerb etnikum vezető szerepe. Számunkra mégis izgalmas társadalomtörténeti kérdés marad az a jelenség, minek következtében Battonya paraszti közösségének kultúrájában az egykor domináns nemzetiség hagyományanyagából, életszemléletéből számos mozzanat megőrződött. De ugyanilyen figyelemkeltő az is, hogy Battonya még a múlt században is élő helynevei közül igen sokat elfeledtek, s ma nem is nevezik új néven sem (ilyenek a szőlőskertek). Battonya esetében az etnikai kérdéshez elválaszthatatlanul hozzákapcsolódik a vallási megosztottság. A görögkeleti vallást követő szerbek és románok körében erősen hatottak a különállást, sőt nyelvükbeni elszigetelődést, más oldalról megközelítve a hagyományőrzést hangsúlyozó tendenciák. Eközben elég, ha párválasztásukat befolyásoló endogámiára utalok. Ez a tendencia húzódott meg tehát a szerb-román vegyesházasságok mélyén éppen úgy, mint a párválasztás és a vagyonosodás körükben meglévő kapcsolatában. 284 Oroján Péter 285 Lakatos Gy.-né 286 Jovicsin S.-né 287 Lakatos György
