Bencsik János: Paraszti és mezővárosi kultúra a XVIII-XX. században (Miskolc, 1993)

NEMZETISÉGEK BÉKÉS-CSANÁDBAN

Rangot jelentő sarokház cseréptetővel, Battonya nevelkedtek a nagyszüleik körül. A tanyán minden munka a fiatalokra várt. Az állatokat is a család gondozta. Nem, vagy alig volt fogadott munkásuk. Csak a tekintélyes földbirtokkal rendelkezőknek, akkor is jobbára részes arató dolgozott nekik. „Ha a szerb fiatalok megházasodtak, akkor a lányok férjük szüleihez költöztek. A fiúk pedig az öreg szülőknél maradtak, mert vártak valamit tőlük. Nálunk is egy házban lakott a nagyapám és két bátyám a családjával."

99 A menyecskék a szerb nagycsaládban az anya felügyelete alá tartoztak. Ez azonban nem mindig érvényesült ilyen kategorikusan, hisz a fiatal házasok többnyire a tanyán laktak, távol éltek a szüleiktől. Persze a menyecskék suttyomban szurkálták egymást. A magyarok véleménye az volt, hogy „miért siettek volna a szerbek azon, hogy menjenek cl a háztól. Cselédnek? Megnősült a legény, eggyel többen lettek. Volt ott miből megélni. Egy karra dolgoztak. Ami kellett a fiataloknak, azt megvették."

100 A nagycsaládot tehát belülről bizonyos kényszer tartotta össze. Az idősebbek pedig ragaszkodtak ahhoz, hogy gyermekeik az ő irányításuk alatt dolgozzanak. E törekvésnek elsőrendű célja a vagyonosodás volt. „Ha valamelyik nős fiú ki akart szakadni a családból, könnyen odamondotta neki a szülő, hogy akkor mehetsz. De nem kapsz semmit. Eredj cselédnek."

101 A tökéletes 99 Romák Milán 100 Mezei Péter paraszti adatközlőm, Battonyán született 1905-ben. Apjalstván, anyjaBóka Luca, mindketten magyar parasztok gyermekei. Az apjának is lett volna valamennyi öröksége, de a bátyja elcsalta tőle a 18 kat. h.-as örökséget. Adatközlőm parasztgazdáknál volt kisbéres, kisgulyás, kiskanász. 1928-ban feleségül vette Czakó Piroskát, aki battonyai születésű. A felszabadulásig cselédember volt, akkor földet kapott, s azon gazdálkodott, amíg a termelőszövetkezetbe be nem lépett. 101 Oroján Péter