Bencsik János: Paraszti és mezővárosi kultúra a XVIII-XX. században (Miskolc, 1993)

NEMZETISÉGEK BÉKÉS-CSANÁDBAN

Nádtetős parasztház, deszkakerítéssel, Battonya a magyarok közé, rövid idő leforgása alatt sorra szerb, illetve román családok vásárolták meg a környező telkeket, házakat. A Biszerika fertály más vonatkozásban is a település népe által szankcionált központ szerepét tölthette be. Itt állott ugyanis a szerbek és a románok kocsmája. A mai Puskin utcában a szerbeké (zsuka), a mai Hunyadi utcában a románoké (joc), amelyek a magyar kocsmák minőségi változatai voltak. Ezek sokkal inkább a társadalmi szerveződés, a társasági élet, a paraszti üzletszerzés központjai, ahol táncolhattak, pohár bor mellett kötöttek szerződéseket, itt állottak el bojtárnak, szolgának.

11 Olykor rangos események színterei is lehettek a zsukák. Annak is meglelhetjük a magyarázatát, hogy a Biszerika tizedet miért emlegetik Betyárfertályként. Lépten-nyomon az emikai alapon szerveződött endogámia (párválasztás zárt volta) hagyományába ütköztünk bele. Mondják, nem volt tanácsos egyik fertályban lakó legénynek a másik fertályban élő lányhoz járni. Híres, nagy verekedések emlékét idézik a források éppen úgy, mint adatközlőim.

12 Arról is tudnak, hogy egyes családhoz tartozó férfiak különösen sokat verekedtek. Az 1850-es írott forrásokban a következő régi utcaneveket rögzítették: Tavasz, Híd, Toldott, Biszerika, Mályva, Hajnal, Kurta, Galamb és Krumplikereszt utcák.

13 11 Egy példa a kocsmák társadalmi szerepére: „Csizmás Sándor görög n. e. vallású 27 éves feleséges, számadó juhász (vallja)... elmentem az öreg Nadaczkihoz, a házához, hogy Axencia nevű fiát bojtáromnak fogadjam... Az öreg Nadaczkival és 3 fiával át mentem a szomszéd ... kocsmába." BL. B. Büntető peres iratok (továbbiakban Bp.), 649. 1851. 12 Foaia Noastra (továbbiakban FN.) 1978/8. száma. Bencsik János 1978. 13 BL. B. Pp. vegyes számokkal.