Bencsik János: Paraszti és mezővárosi kultúra a XVIII-XX. században (Miskolc, 1993)
NEMZETISÉGEK BÉKÉS-CSANÁDBAN
A határ megoszlása művelési ágak szerint Évek Összes (ebből) Szántó Rét Legelő Erdő 1851 1472 h 900 ? 572 40 Ennek %-a 100 61 ? 36 2,7 1895 5266 kaLh. 2807 7% 1383 _ Ennek %-a 100 53 15 26 1935 4230 kat. h. 2944 42 971 Ennek %-a 100 70 1 23 Csaknem bizonyos, hogy ennek megfelelően alakult a méhkeréki román parasztok állattartása is. Fényes Elek 185 l-es művében az áll, hogy „szarvasmarhát és juhot szépen tenyészt". Ennek ellenére az előbbi (a szarvasmarhatartás) aligha lehetett fontosabb, mint a juhászat. Ezt látszik bizonyítani az 1895-ös gazdasági statisztika is: Évek Szarvasmarha Ló Juh Sertés Kecske 1895 501 354 1074 941 53 1911 690 574 682 813 3H 1935 511 444 294 1337 9 Két adatot kell még megemlítenem a szarvasmarhatartás jellegének bemutatásához. 1935-ben 475 db (93%) szarvasmarhát legeltettek a közös csordákban, gulyában. 1895ben 16 négyes ökörfogat volt a faluban, míg 1935-ben már nem igáztak szarvasmarhát Méhkeréken. A méhkeréki társadalom vizsgálata közben az érdekelt, hogy az erdélyi peremterületek felől érkezett, s itt elsősorban juhtartásra berendezkedett román parasztság miként vehette át a szarvasmarha tartását, illetve a tartásához, a tej haszonvételéhez kapcsolódó szokás- és hiedelemanyagot. Avagy a ma még élő és felgyűjthető, tehát tanulmányozható néprajzi anyag segítségével bizonyítható-e az általam feltett juh-szarvasmarha eszközváltás ténye. 1. A szarvasmarha és tartásmódja 1.1. Nem volt minden udvarban tehén (vacá). Akinek földje (avere) volt, csak az tudott tehenet is tartani. Az iparkodott, hogy legyen egy „bocija", meg egy „malaca" legalább. 1 1.1.1. Csak a napszámosok nem tudtak tehenet tartani, nem volt nekik miből. 1.1.2. A módosabb családok 2, 3 sőt 4 fejőstehenet {vacá cu lapte) is tartottak. A fiatal házasok, akik egyébként a szülőkkel egy lakásban éltek, egy udvarban külön is nevelhettek borjút, majd tehenet. 1.1.2.1. Amikor megházasodott a fiatal, attól kezdve külön is lehetett tehene. Azzal a fiatalok gazdálkodtak, az övéké lett a haszon is. 1 A román terminológiát csak oly mértékig fonetizálhattam, ami a nyomda berúTcészletébdl kiszedhető. A fonetikai átírás közben hasznos segítséget kaptam Hocopán Sándortól és Martyin Emiliától. Segítségüket ezúton is megköszönöm. A román szavakat a Mihaiescu-féle átírásban közlöm.
