Goda Gertrud: Izsó Miklós, 1831-1875 (Miskolc, 1993)

120. Dugonics szürkére festett gipsz, 60,5 cm András ' talpazat alján: „IZSÓ 1874" állószobrának vázlata I. 1874. Magyar Nemzeti Galéria (Ltsz.: 7094.) 121. Dugonics András szürkésdrapp színű gipsz, állószobrának 62 cm vázlata II. W4 Magyar Nemzeti Galéria (Ltsz.: 7095) 122. Dugonics András állószobrának vázlata III. Révai József v. Eötvös József állószobrának vázlata(?) Lappang. A Szegedre tervezett emlékműhöz két vázlat maradt fenn. Az 1926-os emlékkiállítás katalógusa még három alkotást tartott nyilván e címmel, meglehet, hogy a harmadik a koncepciójában hasonló Révai, vagy még inkább az Eötvös-pályamű kismintája lehetett. Az első variáns konvencionális, míg a második már részleteiben és arányaiban gondosan kimunkált, egyéni jellegű. A test tartása és a portréigénnyel megmintázott arc kifejezően idézi a meditativ emberről kialakított képzetet. Az alkotó és a megrendelő is mindent megtett, hogy az ígéretes mű mihamarabb elkészüljön, de Izsó hirtelen romló egészsége nem tette lehetővé a nagy minta elkészültét. így e részleteiben is szépen kivitelezett vázlat őrzi utoljára a művész keze nyomát. E tervről készült fotót küldte el Szegedre, s ez szolgált segítségül Huszár Adolfnak ahhoz, hogy Izsó hamarosan bekövetkezett halála után a művész elképzeléséhez hűségesen ragaszkodva - megvalósuljon a Dugonics emlékmű. Ernst Lajos gyűjteményéből 1937-ben kerültek köztulajdonba. 1 21. Izsó Miklós-Huszár Adolf: Dugonics-emlékmű FS DÚCON,

es ANDRÂS 1 873-76. EMELTE SZEGED VÁROS Szeged, Dugonics tér KÖZÖNSÉGE 1876 A diákjai körében igen népszerű, a matematikát elsőként magyarul oktató egyetemi tanárt, mint sikeres írót, közadakozásból piedesztálták szülővárosában. Izsó is szeretettel fogott e feladathoz, amiben mintegy össze-